Németországban az idén a menekültválság mélyülése miatt évtizedek óta a legnagyobb szabású átalakítást hajtották végre a menekültügyi szabályozásban. A reform a védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését és bevándorlásuk megelőzését szolgáló szigorításokat és a védelemben részesítendő kérelmezők beilleszkedését szolgáló intézkedéseket tartalmaz, és új alapra helyezi a menekültügyi rendszer finanszírozását.

A szigorítások közé tartozik, hogy 6-ról 3 hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező hatósági határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki.

A menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedését szolgálja, hogy megnyitják előttük az ingyenes nyelvi és integrációs kurzusokat, amelyeken eddig csak a menekültek vagy befogadottak vehettek részt, és szélesítik munkavállalási lehetőségeiket.

Az új finanszírozási rendszerben a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi 670 eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a menedékkérők ellátásáért felelős tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot.

A reform októberben lépett életbe, és már készül a következő csomag. Ennek legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárás alá vonják a biztonságos országból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó kérelmezőket. Ügyüket egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.

Belgium az újonnan érkezett idegenek között gyakran megjelenő radikalizmus megfigyelésére menekültügyi és migrációs munkacsoportot hozott létre november végén az igazságügyi, belügyi és a védelmi minisztérium részvételével. A munkacsoport feladata a menedékkérők szűrésének optimalizálása, a menekültügyi hatóságok konzultációjának megkönnyítése a hírszerzési és biztonsági szolgálatokkal. Az új rendszer emellett figyelemmel kíséri a radikális imámokat és prédikátorokat, akik gyakran gyűlöletet szítanak a közösségükben.

Ugyanakkor az államtitkár bejelentette, hogy minden menedékkérőnek biztonsági vizsgálaton kell átesnie. A párizsi támadásokat követően a belga bevándorlási hivatal visszaveheti a már kiadott és érvényes tartózkodási engedélyeket a Szíriából visszatérők és a radikális imámok esettében akkor is, ha azok más EU-s tagország állampolgárai.

Olaszországban két évvel ezelőtt hatvanötezer, tavaly több mint hatvanegyezer menekültkérelmet nyújtottak be a bevándorlók. A 2014-ben érkezett 170 ezer bevándorlónak ez kevesebb mint egyharmada volt. Ugyanebben az évben felgyorsították a menekültstátus megadásának folyamatát. Az eljárás feltételei azóta sem szigorodtak az ezt szorgalmazó olaszországi jobbközép ellenzéki pártok felhívásai ellenére. Ez utóbbiak szerint a római kormány tömegesen "osztja" a menekültkérelmeket. A bevándorló az olasz határőrségnél vagy az idegenrendészeten nyújtja be a kérelmet, az ezt követő harminc napon belül az illetékes belügyminisztériumi területi bizottság meghallgatja a kérelmezőt, és dönt a menekültstátus jogosságáról. E státus megszerzéséhez legalább hat hónapra van szükség, az eljárást viszont többnyire a dokumentumok nélkül érkező bevándorlók azonosítása lassítja. A "köztes" időszakban a bevándorló ideiglenes tartózkodási engedélyt kap. A menekültkérők többsége nekik fenntartott állomásokon tartózkodik, amelyet szabadon elhagyhatnak. A menekültügyi eljárás során előnyt élveznek az Olaszországba érkező eritreaiak és szíriaiak.

Ausztriában a kisebbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) dolgozta ki a szigorított menekültügyi eljárás tervezetét. A javaslat szerint visszamenőleges hatállyal már november közepétől érvényes lehetne a megváltozott procedúra, amely a kérelmezők számára szigorított, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig tartó időszakra szóló menekültstátust biztosítana, a családok egyesítését is feltételekhez kötné.

Az előzetes tervek szerint kiutasíthatják a menekülteket az országból, ha az említett időszak letelte után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, ha viszont igen, akkor további két évre meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott menekült anyaországában a helyzet, a státust már határozatlan időre biztosítanák.

A külügyügyekért és integrációért felelős miniszter módosító javaslata szerint nem a származási ország, hanem a menekültek eredményes integrációja lehetne a hosszú távú befogadás szempontja. Sebastian Kurz néppárti külügyminiszter felvetése arról szól, hogy megvizsgálnák a menekült német nyelvtudását, beilleszkedését a munkaerőpiacon és azt, hogy miképpen viszonyul a társadalmi értékekhez. Az integráció hiánya esetén kiutasításról vagy kitoloncolásról is határozhatnak.

A francia parlament júliusban fogadta el a menekültjog reformjáról szóló törvényjavaslatot a menekültkérelmek elbírálási idejének lerövidítése és a menedékkérők elhelyezési körülményeinek javítása érdekében. Az eljárás egyszerűsítésével a korábbi két évről kilenc hónapra rövidül 2017-ig a kérelmek elbírálási ideje. Gyorsított eljárásban akár három hónapra is csökkenhet az átfutási idő.

Franciaország nem számít célországnak a Szíriából vagy Afrikából érkező migránsok számára, akik általában Nagy-Britanniába vagy valamelyik skandináv országba utaznak tovább, de a továbbindulásra való várakozás közben sokan elfogadhatatlan körülmények között élnek. A menekültkérőknek csak a fele tartózkodik megfelelő szálláshelyen, a migránsok egy része a szükségszállások túlterheltsége miatt párizsi parkokban, metrómegállókban, az utak mentén vagy a La Manche-csatorna közelében egy szeméttelep helyén kialakított sátortáborban húzza meg magát. A francia kormány ezért újabb 10 ezer szálláshelyet hoz létre a migránsok fogadására, a francia menekült- és hontalanügyi hivatalban (OFPRA) pedig új munkahelyeket hirdetnek a kérelmek elbírálásának felgyorsítására. Az is gondot jelent, hogy a kérelmek felét Párizsban nyújtják be, ahol valamennyi befogadóközpont túlterhelt, ezért az új törvény lehetőséget teremt a menedékkérők vidéki elhelyezésére. Ha a migráns nem hajlandó a kijelölt helyre menni, akkor ezentúl nem kapja meg az elbírálás idejére járó juttatásokat. A menedékkérők száma Franciaországban a duplájára nőtt az elmúlt tíz évben, s 2013-ban rekordot döntött 66 ezerrel kérelemmel. Tavaly 65 ezren nyújtottak be kérelmet, közülük 14 ezren kapták meg a menekült státust.

Nagy-Britannia az Európai Uniótól teljesen különálló politikát folytat a menekültválság ügyében. David Cameron brit miniszterelnök szeptember elején jelentette be, hogy Nagy-Britannia a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába.

London ugyanakkor nem vesz részt az EU területén tartózkodó menekültek közös elosztását célzó uniós kezdeményezésben, hanem közvetlenül a Szíriával szomszédos országokban, Törökországban, Jordániában és Libanonban működő ENSZ-menekülttáborokból szállít Nagy-Britanniába menekülteket, más EU-tagállamokból nem.

Az áttelepítésre kiválasztott menekülteket London az ENSZ menekültügyi szervezetével (UNHCR) együttműködésben ellenőrzi. Az UNHCR biometrikus adatokat vesz fel, dokumentumokat vizsgál, interjúkat készít a menekültekkel, és ellenőrzi, hogy nem voltak-e részesei háborús vagy egyéb súlyos bűncselekményeknek. Ezután a brit belügyminisztérium külön is elvégez hasonló biztonsági szűréseket. A kiválasztási eljárás során előnyben részesülnek a maradandó háborús sérülést szenvedett gyermekek, kínvallatáson átesett férfiak és olyan nők, akiket szexuális erőszak ért.

Lengyelországban, ahová a menekültstátuszért folyamodók mindenekelőtt Oroszországból és Ukrajnából érkeznek, november közepén hatályba lépett a menedékjogi eljárást szabályozó törvény módosítása. A módoítást az európai migrációs stratégia részét képező, szeptemberben elindított második végrehajtási csomag keretében fogadták el. Ennek eredményeként a menedékjogi kérelmet a lengyel határőrség minden kirendeltségén be lehet nyújtani, a határrendészet gondoskodik arról is, hogy a terhesek, a fogyatékosok eljussanak a befogadó központba.

A jövő évtől a menekültstátusért folyamodók, valamint azok is, akiknek a kérelmét elutasították, díjmentes jogi segítségre jogosultak. Más európai országoktól nemcsak a menekültstátussal már rendelkező migránsokat kell átvállalni, hanem azokat is, akik edig még csak benyújtották a menedékjogi kérelmet. Ugyanakkor a lengyel állambiztonsági szervek állást foglalhatnak minden egyes migránsról. Lengyelország 2016-tól 6,5 ezer menekült áltvállalására kötelezte el magát, a minap kormányra került Jog és Igazságosság politikusai többször kijelentették: a migránsok befogadásakor "nagyon sűrű szűrőt fognak alkalmazni", minden egyes kérvényt felülbírálnak. A kérelmek felülbírálása az utóbbi években átlagosan 6 hónapot vett igénybe.

Csehországban egyelőre nem tervezik a menekültügyi eljárás megszigorítását. A prágai hatóságok szerint a hatályos szabályok megfelelnek a követelményeknek.

Csehországban az illegális határátlépés nem bűncselekmény, csak szabálysértés, amiért bírság szabható ki. Az Európai Unión kívüli országok állampolgárait ilyen esetekben általában azért veszik őrizetbe, mert nem rendelkeznek a Csehországba való belépésre feljogosító vízummal. A papírok nélküli vagy hiányos iratokkal rendelkező külföldieket őrizetbe veszik, megállapítják személyazonosságukat, és ügyük végleges lezárásáig általában táborokba szállítják őket. Amennyiben nem kérnek Csehországban menedéket, vagy nem sikerül őket visszatoloncolni országukba, 42 nap után a hatóságok kötelesek őket szabadon engedni.

Menekültstátust vagy más védelmet ritkán kérnek az idegenek, évente néhány százra tehető az ilyen esetek száma, s csak néhány tucatnyian kapnak végül is engedélyt ezen a címen csehországi letelepedésre. A nyáron felmerült problémákat az illegális bevándorlókkal a csehek alapvetően a határsáv szigorúbb rendőri felügyeletével oldották meg, ami elegendőnek bizonyult.

Szlovákiában az elmúlt néhány év során érdemben nem módosultak a menekültügyi eljárások. Ivan Netík, a szlovák belügyminisztérium sajtóosztálynak vezetője szerint a szaktárca a közeljövőben nem is tervez ilyen jellegű módosításokat. A menekültügyi eljárások a belügyminisztérium szerveként működő Migrációs Hivatal (MÚ) hatáskörébe tartoznak. A hivatal a vonatkozó törvények értelmében a nemzetközi védelem kétféle típusát, a menekültstátust, illetve az úgynevezett kiegészítő védelem státusát különbözteti meg.

Csak az a személy számíthat az automatikusan állandó lakhely megadásával és a családegyesítés későbbi lehetőségével járó menekültstátus megszerzésére, akit faji, nemzetiségi vagy vallási alapon, illetve politikai nézetei miatti üldöznek. Ha nem kapja meg valaki a menekültstátust, megadható számára a kiegészítő védelem, ez azonban csupán ideiglenes lakhely megadásával jár. Ebben az elbánásban csak olyan igénylő részesülhet, akinek az országában olyan, számára valós fenyegetettséget jelentő állapotok uralkodnak, mint például a fegyveres konfliktusok. A Migrációs Hivatal a menekültügyi eljárás megindításától, azaz a kérvény beadásától számított 90 napon belül köteles elbírálni az igényt.

A Szlovák Köztársaság 1993-as létrejöttétől mostanáig az országban több mint 58 ezren folyamodtak menekültstátuszért, a legtöbben - évi mintegy tízezren - a 2003-as és 2004-es években. Az esetek túlnyomó többségében - csaknem 50 ezren - az igénylők nem várták meg az eljárás végét, és távoztak az országból. A fennmaradó összesen több mint 8 és fél ezer menedékkérőből 23 év alatt 653-an kaptak menedékstátust, közülük 235-nek később az állampolgárságot is sikerült megszereznie.

A román Btk. már a migrációs válság előtt bűncselekménynek minősítette és hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta az illegális határátlépést, az embercsempészetet pedig kettőtől hét évig terjedő börtönnel büntetik. A román határrendőrséget bizonyítási kényszer is fűti. Az ország négy éve hiába vár arra, hogy felvegyék a schengeni övezetbe, és a hatóságok mindent megtesznek, hogy bebizonyíthassák: a bizalmatlanság indokolatlan, Románia képes lenne megvédeni a schengeni határokat.

Ilyen körülmények között Romániában az idén sem nőtt a menedékkérők száma, a velük kapcsolatos eljáráson sem változtattak. A menedékkérőknek a hat elhelyezési központ valamelyikében biztosítanak szállást, amíg elbírálják menedékkérelmüket. Tavaly az 1600 kérelmező kevesebb mint fele kapott menedéket Romániában. Az uniós kvótarendszer alapján Romániának novemberben kellett volna átvennie Olaszországtól az első háromszáz menedékkérőt, de ez nem történt meg, mert nem voltak jelentkezők.

Horvátország rendőri erőinek a határon való megerősítésén kívül semmilyen menekültügyi eljárást nem szigorított meg, kivéve, hogy november közepén, röviddel a szlovén bejelentés után közölte: Horvátország is lezárja határait a gazdasági migránsok előtt, mostantól csak Szíriából, Afganisztánból és Irakból fogad menekülteket.

A migránsok csak nagyon rövid ideig tartózkodnak a horvát befogadóállomásokon. A magyar-szerb zöldhatár szeptember közepén történt lezárása után a horvát hatóságok az opatováci sátortáborból a magyar határra szállították a migránsokat, majd miután Magyarország október közepén lezárta a horvát-magyar zöldhatárt is, Szlovénia felé irányította őket.

Jelenleg a horvát hatóságok a migránsokat a szerbiai Sídről vonattal szállítják a téliesített bródi (Slavonski Brod) tranzitközpontba, ahol néhány órát tartózkodnak: regisztrálják őket, orvosi ellátást kapnak, és tovább szállítják őket Szlovéniába. Horvátországban november 8-án parlamenti választásokat tartottak. Az országnak még mindig nincs kormánya. Egyelőre nem várható, hogy menekültügyben bármilyen döntés szülessen a közeljövőben.

Szlovénia az elmúlt időszakban számos intézkedést vezetett be a menekültügyi eljárás szigorítása érdekében. Miután Magyarország október közepén lezárta a horvát-magyar zöldhatárt, a horvát hatóságok huszonnégy órán belül Szlovénia felé irányították a migránsáradatot. Szlovénia azonnal megkezdte rendőri erőinek megerősítését Horvátországgal közös határán.

A szlovén parlament néhány napon belül arról is döntött, hogy kibővíti a hadsereg feladatkörét, és felhatalmazta arra, hogy segítséget nyújtson a rendőrségnek az ország határainak megvédésében. Miután a migránsok száma nem csökkent, november elején a kormány úgy döntött, hogy Szlovénia schengeni határán ideiglenes műszaki akadályt épít, beleértve a kerítést is, amelynek az lesz a célja, hogy bizonyos pontokra terelje a migránsokat.

Egy héttel később a szlovén rendőrség közölte, visszafordítja a gazdasági migránsokat a horvát határról. A rendőrség egyik szóvivője arról tájékoztatta a médiát, hogy Szlovénia mostantól csak olyan országokból fogad migránsokat, ahol "fegyveres harcok folynak". A szlovén hadsereg a döntés óta száz kilométer hosszú pengés drótkerítést húzott fel Horvátországgal közös határán.

Ukrajna kívül esik az Európai Uniót sújtó menekülthullám útvonalán, ezért nincs napirenden a migrációval kapcsolatos jogszabályok módosítása. A menekültekről szóló, jelenleg hatályos ukrán törvény kimondja, hogy nem utasítható ki és nem fordítható vissza a menekült abba az országba, ahol veszély fenyegeti életét és szabadságát, valamint kínzásnak vagy más embertelen, illetve méltóságát sértő bánásmódnak lenne kitéve faji, vallási, nemzetiségi alapon, meghatározott szociális csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt. A védelem nem terjed ki viszont azokra a menekültekre, akiket súlyos bűncselekmények elkövetéséért ítéltek el Ukrajnában.