Ha valami manapság igazán bele akar kóstolni a francia társadalom politikai hangulatba, elég, ha felkeresi valamelyik párizsi piacot - kezdte beszámolóját a kétfordulós parlamenti választás vasárnapi első szavazása előtt a Politico. Kétféle jelölt kampányol a nép között: a nemrégen államfővé választott centrista Emmanuel Macron pártjának politikusai és az összes többi induló együtt.
Az első forduló tétje, hogy aki átlépi az 50 százalékos támogatottságot, az bent van a parlamentben, aki nem, annak egy vagy több versenytársával egy hét múlva újra ringbe kell szállnia a választók voksaiért. Macron kevesebb mint egy évvel ezelőtt alapított pártja, a La République En Marche (LRM) abban bízik, hogy 24 jelöltjük már vasárnap bejut az 577 tagú parlamentbe, ami szép teljesítmény lenne.
Nyomulnak
A párizsi utcakép azt sugallja, hogy az LRM-nek több önkéntese van, akik nagyobb energiával és lelkesedéssel kampányolnak, mint a hagyományos pártok emberei. Utóbbiak csak irigykednek az előbbiekre. Az új párt képviselőjelöltjei egyelőre óvatosak, arról beszélnek, hogy a választói hangulat soha nem volt olyan hullámzó, mint most és persze jöhetnek kellemetlen meglepetések az utolsó pillanatban.
Magabiztosságukat azonban alig tudják titkolni. Meglovagolják azt a hullámot, amelyet egy hónapja hatalomra emelte Macront. A közvélemény-kutatások szerint az LRM földrengésszerű győzelmet arathat. Az abszolút többség kellő parlamenti hátteret adna az elnök kormányának ahhoz, hogy elindítsa a francai gazdaság, azon belül a munkaerőpiac reformjait.
Az Ipsos-CEVIPOF június eleji felmérése szerint országos átlagban a szavazók 31 százaléka támogatja az LRM-et, aminek eredményeként 395-425 képviselői helyet szerezhet. A Republikánus Pártnak 95-115-tel kell beérnie, a többiek - köztük az elnökválasztás második helyén végzett Marine Le Pen radikális jobboldali Nemzeti Frontjának - a futottak még szerepének eljátszása juthat.
Korlátozott forradalom
Macron forradalmának azonban van egy komoly korlátja - írta a Bloomberg. Bár pártja több mint 500 képviselőjelöltjének fele nő és fele még soha nem töltött be választott politikai tisztséget, ráadásul az interneten kellett jelentkezniük az indulásra, továbbra is sokan vannak köztük a közalkalmazottak. Egészen pontosan egyharmaduk él a francia választási rendszer bürokratabarát szabályával, amely lehetővé teszi kockázat nélküli indulásukat a választásokon.
A szabály szerint azt a köztisztviselőt, aki képviselői munkát vállal, sőt akár többféle választott tisztséget lát egy egyszerre, vissza kell venni az állásába. Más szóval, aki veszít a szavazáson szépen visszaülhet korábbi állásába. Bár az elmúlt években próbáltak szigorítani ezen a szabályon, továbbra is lehetővé teszi az érdek-összefonódásokat. A parlamenti képviselők például olyan intézmények, egyetemek, kórházak stb. finanszírozásáról dönthetnek, amelyeknek alkalmazottai.
Mások másban vannak átlag felett
Franciaország kivételt jelent ezzel a szabályozással, aminek eredményeként feltűnően magas a köztisztviselők aránya a képviselők között - a leköszönő törvényhozásban például 55 százalék. Más országok mással dicsekednek: Nagy-Britanniában például a parlamenti képviselők körében az átlagnál jóval nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya, az USA-ban a kongresszus tagjai átlag kilencszer gazdagabbak, mint átlagos szavazóik.
Ebben a két országban törvény tiltja, hogy valaki egyszerre legyen köztisztviselő és képviselő. Nagy-Britanniában 1975 óta az a szabály, hogy mielőtt indulnának egy választott posztért, le kell mondaniuk státusukról. Az USA-ban a szövetségi alkalmazottaknak 1939 óta tilos politikai tevékenységet folytatniuk.
Nem nyúlnak hozzá
Ezen a szabályon változtatni kell de még nem jött el ennek az ideje - mondta Jean-Paul Delevoye, az RLM választási bizottságának vezetője. Végül is a helyi érdekek képviseletére választják őket az emberek, nem köztisztviselőként szavaznak rájuk.
Prózaibb magyarázatot ad a szabály életben tartására Dominique Reynie, a Fondapol politikai kutatóintézet vezetője. Egyetlen mozdulattal előírhatnák, hogy a képviselőjelöltjeik mondjanak le köztisztviselői állásukról, mielőtt elindulnak a választáson - fejtegeti. Azért nem teszik meg ezt, mert ha megtennék, radikálisan beavatkoznának az állam alapvető működési rendjébe. Végül is Franciaországban az állam teremtette a nemzetet, nem fordítva történt.