Gyengülő nagyhatalom: nem segítenek a megszorítások
A németeket is szorosan érintő geopolitikai-társadalmi konfliktusok árnyékában egyre inkább foglalkoztatják az évtizedekig erős iparával Európa vezető gazdaságát jelentő ország kormányát a recesszióból való kilábalás lehetőségei.
Robert Habeck (zöldek) gazdasági miniszter keddi parlamenti beszédében több támogatásért könyörgött az ipari termelés és a munkahelyek biztosítása érdekében – tudósított az Euractiv hírügynökség. Mint kifejtette, az ukrajnai háború óta fordulóponton van Németország, ahol az oroszok inváziója által okozott változások nem lettek előzetesen beárazva, ezért mostanra az államnak aktívabb szerepet kell vállalnia, mégpedig több adósság felvállalásával.
A tárcavezető szavai szerint azok a szabályok, amelyeket „az örökké mosolygó globalizáció, a baráti összetartozás, az olcsó orosz gáz” egy másik korszakában hoztak, már nem felelnek meg az új időknek. Az orosz gáz fokozatos kivonása miatt számos iparág ugyanis magasabb energiaárakkal szembesül, mint a háború előtt, és a villamosenergia-árak is magasabbak, mint más országokban, például az Egyesült Államokban vagy Kínában, de Franciaországban is. Ezért szerinte az energiaintenzív iparágakban kedvezményes villamosenergia-árat kell bevezetni addig, amíg az újonnan épült szél- és naperőművekkel olcsó áramot lehet biztosítani.
Ezt azonban ellenzi Christian Lindner liberális pénzügyminiszter és Olaf Scholz kancellár is, mert szerintük a jelenlegi infláció mellett nem szabad növelni az állami kiadásokat, hogy ne fokozzák az árakra nehezedő nyomást.
Több közgazdász is megkérdőjelezi az áramárstopot, mert a kedvezőtlen megújulóenergia-körülmények miatt Németországban a villamosenergia hosszú távon egyébként is drágább lesz, mint máshol. Ezért jobb lenne, ha egyes iparágak külföldre költöznének, különösen az olyan elsődleges termékek esetében, mint az acél és bizonyos vegyszerek. Ezek a szektorok ráadásul a teljes termelés energiaigényének háromnegyedét fedik le, miközben a munkahelyek mindössze 15 százalékát biztosítják.
Habeck szerint viszont az energiaigényes iparágakat is az országban kell tartani. Ezért a szövetségi kormány fiskális megszorításait legkésőbb a következő, 2025-ben kezdődő választási ciklusban lazítani kell és inkább több állami kiadást és beruházást szükséges vállalni.
Borús kilátások a német gazdaság egén
Legnagyobb nyugati partnerünk szövetségi kormánya az őszi előrejelzésében leminősítette a 2023-as gazdasági növekedésről szóló várakozásait: a korábbinál mélyebb gazdasági válságot és lassabb fellendülést feltételeznek idén Németországban. Míg tavasszal még enyhe, 0,4 százalékos növekedést prognosztizáltak, addig a felülvizsgált, őszi előrejelzés 0,4 százalékos zsugorodással számol. A kormány a következő évre vonatkozó várakozásait is rontotta, jelenleg 1,6 százalék helyett 1,3 százalékos növekedést jósolnak.A vártnál lassabban lábalunk ki a válságból egy nehéz geopolitikai helyzetben – jelezte Robert Habeck gazdasági miniszter, aki a problémákat azzal okolta, hogy Németország aránytalanul ki van téve az ukrajnai orosz invázió következményeinek a korábbi orosz gáztól való függés miatt. Rámutatott: az orosz gáz hiányából fakadó, magas energiaárak megzavarták a globális piaci kapcsolatokat és az inflációt, amelyet az Európai Központi Bank magas kamatokkal kezel – írja az Euractiv.A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság előrejelzése is pesszimista, sőt, a kontinensen Németországot jelölték meg az egyetlen nagyobb gazdaságként, amely 2023-ban zsugorodik.Versenyképesebb digitális stratégiával próbálkoznak
Az ország eközben több minisztériumra kiterjedő, vadonatúj digitális stratégiával kívánja fokozni a nemzetközi versenyképességét, mert úgy vélik, hogy fel kell venni a harcot az USA és Kína közötti, technológiai fölényért folytatott, növekvő geopolitikai versenyben – számol be az Euractiv hírügynökség.
A Bundestagban erről zajló bizottsági vitában elhangzott: az elmúlt években a németek a technológiai és kereskedelmi viták kereszttüzébe kerültek, miközben egyes nagyhatalmak az ENSZ-t is megpróbálják felhasználni a globális digitális rend tekintélyelvűbb átalakítására.
A puskaporos nemzetközi környezetben ezért egyértelműbb digitális stratégiára van szükség az országban. Ennek elsődleges célja többek között az önrendelkezésen alapuló, egységes műszaki normák és szabványok kialakítása, illetve képviselete az USA-val és Kínával szemben, főként az olyan feltörekvő technológiák területén, mint a mesterséges intelligencia és az 5G.
Megvágják a honvédelemre szánt pénzeket
Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia (AI) egyre fontosabb a katonai szektorban, Németország hadereje, a Bundeswehr – az eddig nem nyilvánosságra hozott tervek szerint – nagymértékben csökkenti a kutatások finanszírozását e területen.
Míg 2023-ra még 16,4 millió eurót irányoztak elő, a csapatok mesterséges intelligencia-alkalmazásainak fejlesztésére szánt költségvetés 2024-ben 4,4 millióra, 2025-ben pedig 2,5 millió euróra csökken – írja a Spiegel a szövetségi kormány egyik kiszivárgott, titkos irata alapján, amelyet az Európai Bizottságnak küldtek el.
Ebben az áll, hogy az AI ugyan egy központi technológia, ám az általa támogatott megoldásokat a jövőben csak három területen alkalmazza a honvédelem: a korai krízisfelismerésben és a szövegek gépi fordításában, valamint a felderítési adatok értékelésében.
A német kormány szándékai szerint a jövőben drasztikusan, csaknem ötmillió euróval csökken a védelmi célú, úgynevezett big data alkalmazások tesztelésének költségvetése is.
A honvédelmi minisztérium ezzel együtt nem tart attól, hogy negatív következményei lesznek a védelmi technológiai kutatások megszorításának.