Az idei a világgazdaság nagy része számára nehéz év lesz, a növekedés fő motorjai ugyanis -az Egyesült Államok, Európa és Kína - egyaránt gyengülő aktivitást mutatnak - figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap vezetője. Az új év keményebb lesz, mint az, amelyet magunk mögött hagyunk - fogalmazott Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója a CBS amerikai hírcsatornán a Reuters összefoglalója szerint.
Októberben az IMF csökkentette a globális gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzését, beépítve abba az ukrajnai háború folyamatos negatív hatásait, valamint az inflációs nyomást és a központi bankok által erre válaszként tervezett kamatemeléseit.
Azóta Kína feladta zéró-Covid politikáját és megkezdte gazdasága kissé kaotikussá sikeredett újranyitását. Mindez a belföldi fogyasztók óvatosságával párosult, azok ugyanis a koronavírus-fertőzések számának hirtelen növekedése miatt nem tértek vissza a várt ütemben korábbi életvitelükhöz. Hszi Csin-ping elnök szombaton újévi beszédében több erőfeszítésre és egységre szólított fel, szerinte Kína új szakaszba lép. Ez volt a vezető első nyilvános beszéde a zéró-Covid politika feladása óta.
-40 év után első ízben fordulhatott tavaly elő, hogy a kínai növekedés épp hogy eléri a globális növekedés átlagát, vagy az alatt marad. Ráadásul a Covid-fertőzések elkövetkező hónapokban várható megugrása tovább fékezheti gazdaságát ebben az évben, és ez lefelé húzhatja mind a regionális, mind a globális bővülést – mondta Georgieva, aki a múlt hónap végén járt Kínában.
Októberi előrejelzésében az IMF a kínai GDP tavalyi növekedését 3,2 százalékra becsülte, ez hasonló a globális gazdaságtól várt értékhez. Akkor úgy látták, Kínában 2023-ban 4,4 gyorsulhat növekedés, miközben a globális aktivitás lassult. Az elnök megjegyzései azonban azt sugallják, hogy a hó végére várható friss IMF előrejelzés a kínai és a globális növekedési kilátások újabb csökkenéséről fog majd szólni.
Amerika nagyon ellenálló
Georgieva szerint az Egyesült Államok gazdasága valamilyen mértékben le tud válni a globális folyamatokról, és elkerülheti azt a közvetlen visszaesést, amely valószínűleg a világ gazdaságainak egyharmadát sújtja. Az amerikai gazdaság szerinte nagyon rugalmas és munkaerőpiaca továbbra is meglehetősen erős.
Ez a tény azonban önmagában is kockázatot jelent, mert hátráltathatja a Fedet az infláció megcélzott szintre történő visszaállításában a tavalyi, négy évtized óta nem tapasztalt magasságba ugró szintjéről. Bár a pénzromlás üteme az év végén már annak a jeleit mutatta, hogy túljutott tetőfokán, azonban továbbra is közel háromszorosa a Fed 2 százalékos céljának.
Tavaly, az 1980-as évek eleje óta nem tapasztalt agresszív ütemben emelte a kamatokat az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény. A márciusi nulla közeli szintről indulva legutóbb már 4,50 százalékra vitte fel az irányadó kamatot, eközben a múlt hónapban vezető tisztségviselői már 5 százalék feletti kamatcsúcsot lebegtettek be.
Valójában a munkaerőpiac lesz a meghatározó tényező Fed számára, valószínűleg azt látnák szívesen, ha a munkaerő iránti kereslet egy kissé csökkenne ez ugyanis jelentősen mérsékelhetné az inflációs nyomást.