Az euróövezeti adósságválság megoldásához átfogó és egyetértésen alapuló program szükséges, amely a reformokhoz kötött pénzügyi segélyen és a bankrendszer privátszféra általi támogatásán alapul - írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az euróövezeti gazdaságpolitikáról készült négyes cikkely szerinti jelentésében.

A szervezet kiemeli, hogy több lépés is szükséges a válsághelyzet megoldásához. Egyrészt az euróövezeti tagállamoknak minél hamarabb gyakorlatba kell ültetniük korábbi megállapodásukat, amely szerint a bajba jutott európai tagállamok pénzügyi támogatására létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitását növelik, és rugalmasabbá teszik a felhasználhatóságát.

Másrészt, világosabb tájékoztatást kell adni a magánbefektetői részvétel mértékéről a meglévő programok és az Európai Stabilitási Mechanizmus esetében.

Harmadrészt pedig azonnali lépések szükségesek a pénzügyi rendszer megerősítésére a banki stresszvizsgálatok eredményeinek felhasználásával - írja az IMF jelentésében.

Maradtak kockázatok

A Valutaalap felhívta a figyelmet az euróövezeti adósságválság európai, illetve világgazdaságra ható veszélyeire, a mentőcsomagban részesült államok esetében a gazdasági reformprogramok megvalósítását sürgeti. Emellett elengedhetetlen, hogy az euróövezet egészében lépések történjenek a piac bizalmának helyreállítása érdekében, illetve, hogy a meglévő törekvések mentén döntés szülessen a közös gazdasági kormányzás megerősítéséről.

Az IMF Igazgatótanácsa a jelentésben ugyan elismeri, hogy az euróövezet ismét növekedési pályára állt, arra figyelmeztet, hogy az egyes tagállamok gazdasági potenciálja között eltérések vannak. További kockázatokat jelent a méretes adósságállomány, illetve a pénzügyi rendszer egyes szereplőinek törékenysége - vélekedik a szervezet.

Az IMF szerint, amennyiben ezek a kockázatok nem realizálódnak, a növekedés a jelenlegi pályán marad, és a költségvetési kiigazítási programok folytatódnak, akkor az Európai Központi Bank lassú ütemben ugyan, de felhagyhat ösztönző monetáris politikájával.

Nőhet az adósság

A Valutaalap jelentésében megismétli korábbi, "Világgazdasági kilátások" című kiadványának júniusi változatában közzétett makrogazdasági prognózisát. Ennek megfelelően az eurövezeti GDP az idei évben 2,0 százalékkal, 2012-ben 1,7 százalékkal bővülhet. A munkanélküliségi ráta a 2011. évi 10,0 százalékról 9,6 százalékra csökken 2012-ben, míg az infláció az idei 2,6 százalék után 1,8 százalékra lassul. Az euróövezeti államok GDP-arányos adóssága 87,8 százalékról 88,3 százalékra nőhet - derül ki az IMF jelentéséből.

Az euróövezeti kilábalás kétsebességes, amelyben az euróövezeti országok többsége jól lavíroz, mások azonban csak álldogálnak, vagy gazdaságuk rosszabb esetben tovább zsugorodik az IMF szerint. Az első negyedéves erős növekedés az övezet északi országcsoportjának volt köszönhető: az élen Németországgal és Franciaországgal, Hollandia, Belgium és Ausztria teljesített jól, míg Olaszország, Spanyolország és Görögország rosszabbul végzett, a portugál GDP egyenesen csökkent.

A GDP-k alakulásának szórása várhatóan az idei év egészében is jelentős marad: a görög 4 százalékos, a portugál 2 százalékos csökkenés ellenpontjaként Németországban, Észtországban, Finnországban, Luxemburgban és Szlovákiában 3 százalék feletti növekedés valószínűsíthető.

A magánfogyasztás kilábalása is egyenetlen marad, tükrözve a nagy jövedelemkülönbségeket, valamint a munkaerőpiacok és a jóléti szféra eltérő fejlődését az egyes országokban. A magánbefektetések valószínűleg erősödnek a tagállamok többségében.

Az euróövezeti infláció várható alakulásával kapcsolatban az IMF két modellt vázol fel: az első forgatókönyv szerint 2011 végéig már mérséklődő inflációval lehet számolni, főként az energiaár-infláció csökkenése miatt. A második modell magasabb - bár ez esetben is csökkenő irányzatú - inflációval számol, amely azonban 2012 végére még mindig jelentősen 2 százalék felett marad.