Innen már szinte biztos a győzelme, mivel a szokásjog szerint a Világbank vezetője mindig amerikai, míg az IMF-é mindig európai - írja a 444.hu.

Az EU gazdasági miniszterei hosszú és vehemens vita végén jutottak döntésre, és az eredmény nem is lett tökéletesen szabályos. A Financial Times forrásai szerint ugyanis Georgieva a szavazatok 56 százalékát szerezte meg, ami népességarányosan 57 százalékos támogatottságot jelentett. Ez nyilvánvaló győzelem volt a másik esélyes, a holland Jeroen Dijsselbloem fölött, csakhogy közel sem érte el az uniós népesség előírt, 65 százalékos arányát. Svédország és Hollandia eleinte tiltakozott is, de Dijsselbloem végül elismerte a vereséget. A Politico szerint a déli országok, köztük például Olaszország is berzenkedett - jegyzi meg a 444.hu.

Kapcsolódó

Az IMF vezérigazgatói posztjára egyébként öt jelölt közül választották ki az új vezetőt, akik a következők voltak:

  • a holland Jeroen Dijsselbloem, az euróövezet pénzügyminiszterei fóruma, az eurócsoport volt vezetője,
  • Nadia Calvino spanyol gazdasági miniszter,
  • a portugál Mario Centeno, az eurócsoport jelenlegi elnöke,
  • Olli Rehn, a finn jegybank elnöke és
  • Krisztalina Georgieva, a Világbank vezérigazgatója, korábbi uniós költségvetési biztos.

Georgieva egy másik feltételnek sem felel meg: elmúlt már 65 éves, ezért alighanem módosítani kell az IMF szabályzatát.

Ezen túl viszont nem mondható meglepő választásnak. Az EU-párti jobboldali GERB, azaz Bojko Boriszov miniszterelnök pártjában kezdett politizálni, majd fényes nemzetközi karriert futott be: volt a Világbank vezető közgazdásza, az Európai Bizottság alelnöke, és esélyes jelölt az ENSZ főtitkári posztjára is. A Világbank elnökének váratlan januári lemondása óta megbízott elnökként vezette a szervezetet.

Az elmúlt hónapok európai politikai játszmáiban Georgievát úgy emlegette több külföldi lap is, mint aki a visegrádi országok jelöltje az Európai Bizottság élére. Az Euractiv néppárti forrása szerint azért nem lehetett belőle bizottsági elnök, mert "Orbán jelöltje" volt.

Ezen túl nem volt vitáktól mentes bizottsági alelnöki pályafutása sem - jegyzi meg a 44.hu -, kiderült ugyanis, hogy többször a bizottság kontójára látogatott meg ENSZ-eseményeket azért, hogy a saját ENSZ-főtitkári kinevezése mellett kampányoljon.

Az IMF eddigi vezérigazgatója, Christine Lagarde azután távozott a szervezet éléről, hogy az Európai Központi Bank (ECB) elnöki posztjára jelölték. Posztjáról hivatalosan szeptember 12-én távozik.

Az IMF pénteki közleményében jelezte: július 29-én kezdődik és szeptember 6-áig tart a jelöltállítás az IMF élére. Jelöltek bármelyik tagország indíthat. Az új vezérigazgatót legkésőbb október 4-éig tervezi megválasztani a tagországokat képviselő Kormányzótanács, még azelőtt, hogy október 14-20. között megtartanák az IMF és a Világbank szokásos éves közgyűlését Washingtonban.