Ahogy a világ gazdaságai alkalmazkodnak a pandémia teremtette körülményekhez, a korlátozott mobilitás ellenére is az oltások előrehaladtának köszönhetően a vártnál erősebb növekedéssel számol legfrissebb, Világgazdasági kilátások (WEO) című jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A kilátásokat a nagy gazdaságok - különösen az USA - újabb költségvetési ösztönzései tovább javították.

Az IMF ennek fényében javított a januári előrejelzésén, így a nemzetközi szervezet szerint a világgazdaság a 2020-as 3,3 százalékos zsugorodást követően idén 0,5 százalékponttal gyorsabban, azaz 6 százalékkal bővülhet, míg jövőre 0,2 százalékponttal lehet magasabb a növekedés, ami 4,4 százalékos ütemet jelent.

Gita Gopinath, az IMF kutatási igazgatója és gazdasági tanácsadója ugyanakkor az elemzéshez fűzött kommentárjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő még így is hatalmas kihívásokat tartogat. A pandémiát még nem sikerült teljesen leküzdeni, néhány országban még felfutóban van a járványgörbe, a gazdasági fellendülés pedig "vészes" különbségeket mutat országonként és országokon belül egyaránt. Főleg azok a gazdaságok, régiók nem teljesítenek jól, ahol lassabban halad a lakosság átoltása, korlátozott az állami ösztönzések kerete és a turizmusra nagyobb mértékben támaszkodnak.

Az USA belehúz

Gopinath szerint a globális kilátások 2021-22-re vonatkozó javítása főleg a fejlett gazdaságok erdősebb növekedési várakozásainak tudható be, különösen az USA-ra vonatkozó javításnak, melynek értelmében az amerikai gazdaság idén 1,3 százalékponttal bővülhet nagyobb mértékben a korábban vártnál, amit 6,4 százalékos ütemet jelöl erre az évre. Ezzel az Egyesült Államok az egyetlen olyan nagygazdaság, amelynek 2022-re vonatkozó GDP-növekedése (3,5 százalék) meghaladhatja azt az előrejelzett szintet, amit még a pandémia nélkül várt a nemzetközi szervezet.

Más fejlett gazdaságokban - beleértve az eurózónát is - is fellendülés várható idén, ám ezek mértéke mérsékeltebb lesz. Ennek megfelelően a fejlett gazdaságok a 2020-as 4,7 százalékos visszaesést követően idén 5,1, jövőre 3,6 százalékkal bővülhetnek, azon belül az eurózóna a 2020-as 6,6 százalékos zsugorodást követően idén 4,4, jövőre 3,8 százalékkal növekedhet.

Kína már 2020-ban visszatért a járvány előtti szintre, idén pedig 8,4 százalékkal, jövőre 5,6 százalékkal növekedhet.  A többi ország GDP-je 2023 előtt nem valószínű, hogy eléri a járvány előtti szintet - jegyzi meg az IMF elemzése.


Mi lesz Magyarországgal?

A Valutaalap legfrissebb elemzése szerint a fejlődő és feltörekvő európai térség a tavalyi 2 százalékos zsugorodást követően idén 4,4, jövőre 3,9 százalékkal növekedhet. Ezen belül Magyarország a most kiadott prgózis szerint 2020-as 5 százalékos visszaesést követően idén 4,3, jövőre 5,9 százalékkal bővülhet. Az IMF világgazdasági elemzésében legutóbb októberben szerepeltek a magyar gazdaság kilátásai, amikor még a Valutaalap 2020-ra 6,1 százalékos visszaeséssel számolt, amihez képest jelentősen kedvezőbbnek hat a gazdaság 5 százalékos zsugorodása. A mostani, idei évre szóló előrejelzés viszont már csak 0,1 százalékponttal mutat kedvezőbb növekedési ütemet az októberben kiadott várakozásoknál.

Az IMF idei növekedési prognózisa nagyjából megegyezik a piaci várakozásokkal, elemzők ugyanis 3,8-4,3 százalékos sávra lőtték be a 2021-es növekedést, míg a magyar kormánynál láthatóan megvan a kincstári optimizmus, a Pénzügyminisztérium ugyanis 4-5 százalékos bővülést vár erre az évre. Az MNB is hasonlóan optimista, a jegybank is a PM-hez hasonló ütemmel számol idén.

Ami az inflációs várakozásokat illeti, az IMF - az októberi előrejelzéshez hasonlóan - az idei évre 3,5 és jövő évre 3,6 százalékos pénzromlási ütemet vár, ami 2021-ben kissé alacsonyabb az MNB legutóbbi inflációs jelentésében szereplő 3,8-3,9 százalékos szintnél, míg a jövő évi IMF várakozás magasabb az MNB által várt 2,9-3,0 százalékos szintnél.

A munkanélküliség alakulását szintén kedvezőbben látja az IMF a tavaly októberhez képest, amikor is még erre az évre 4,7 százalékos rátával számolt a mostani 3,8 százalékkal szemben. Az MNB erre az évre 4,2-5, jövőre 3,6-4,0 százalékos rátát vár.

A folyó fizetési mérleg esetében az IMF szerint idén 0,4, jövőre 0,3 százalékos lesz a hiány. A magyar jegybank ezzel szemben 0,5-0,6 százalékos többlettel számol idén, jövőre pedig 1,2-1,3 százalékos plusszal.


Nő a szakadék a gazdagok és szegények között

Az egyenetlen növekedés az IMF szerint még inkább növelheti az országok közötti életszínvonalbeli szakadékot a pandémia előtti várakozásokhoz képest. A Valutaalap szerint az egy főre eső GDP-ben az átlagos éves veszteség 2020-2024 között az alacsony jövedelmű országokban várhatóan 5,7, a feltörekvő országokban 4,7, míg a fejlett gazdaságokban 2,3 százalék lesz a pandémia előtti várakozásokhoz képest. Ez azt is jelenti, hogy ezek a veszteségek lenullázzák az eddig elért eredményeket a szegénység csökkentésében, melynek következtéban a pandémia előtti előrejelzésekhez képest 2020-ban további 95 millió ember csúszhatott extrém szegénységbe.

Az egyenetlen növekedés országokon belül is tapasztalható: főleg a fiatal, alacsony végzettségüeket, valamint a nőket érintette a legkomolyabban a járvány, utóbbiakat leginkább a feltörekvő és fejlődő piacokon.

Az IMF rámutat, hogy miután a járvány felgyorsította az automatizálást és a digitalizálást, sok munkahely a pandémia után már vélhetően nem lesz meg, így szükségessé válhat a munkaerőpiacra visszatérő dolgozók szektorok közötti átirányítása is, ami gyakran a jövedelmek csökkenésével is jár.

A Valutaalap szerint a világon az összesen mintegy 16 ezer milliárd dollárnyi költségvetési támogatás megakadályozta a sokkal rosszabb kimenetet. Enélkül az IMF becslései szerint tavaly a gazdasági összeomlás háromszor nagyobb lehetett volna. Ennek köszönhetően így a középtávú veszteségek mintegy 3 százalékkal kisebbek lehetnek, mint a 2008-as globális pénzügyi válság után. A Valutaalap ugyanakkor megjegyzi, hogy a feltörekvő és alacsony jövedelmű gazdaságokon a pandémia nagyobb sebeket ejt, mint a 2008-as válság, miután nekik sokkal korlátoltabb a terük a gazadságpolitikai manőverezésre.

Még mindig nagy a bizonytalanság

Az IMF hangsúlyozza, hogy elemzését továbbra is jelentős bizonytalanság övezi. Az előrejelzésen javíthat az átoltottság gyorsabb lefolyása, míg az elhúzódó járvány a mostani prognózisok jelentős rontását eredményezheti. A többsebességes fellendülés pénzügyi kockázatokat is rejt, amennyiben az USA-ban további váratlan kamatemelésre kerül sor. Ez a túlértékelt eszközöknél rendezetlen értékcsökkenést, a pénzügyi kondíciókban hirtelen szigorítást eredményezhet, melynek következtében a gazdasági növekedési kilátások romolhatnak, különösen a nagy tőkeáttételekkel rendelkező fejlődő és feltörekvő piacokon.

Az IMF szerint az országoknak továbbra is támogatniuk kell a gazdaságaikat, miközben a gazdaságpolitikai mozgásterük is szűkebbé válik, és az adósságok is nagyobbak a pandémiát megelőző időszakhoz képest. Ez az IMF szerint célzottabb intézkedéseket követel meg, hogy maradjon mozgástér egy hosszabb távon fennálló ösztönzésre, amennyiben erre szükség lenne. A többsebességes fellendülés miatt viszont testreszabott megoldásokra lesz szükség, olyan intézkedésekre, amelyek igazodnak a pandémia szintjéhez, a gazdasági fellendülés erejéhez, valamint az adott gazdaság strukturális jellemzőihez.

Ennek fényében az IMF szerint a hangsúlynak az egészségügyi válságból való kijövetelen - egészségügyi kiadások, vakcinálás, betegek kezelése, egészségügyi infrastruktúrák - kell lennie, a költségvetési támogatásoknak pedig a válság által sújtott háztartásokat és vállalkozásokat kell segítenie. A monetáris politikának továbbra is alkalmazkodónak kell lennie, miközben a jegybankoknak proaktívnak kell lenniük a pénzügyi stabilitási kockázatok megelőzésében.

A járvány után is óvatosan kell lépni

A pandémia után ezeket az intézkedéseket fokozatosan kell visszavonni és nagyobb hangsúlyt kell fektetni egyebek mellett a munkavállalók átképzésére, a foglalkoztatásuk támogatására. Emellett a Valutaalap külön kiemeli a hitelmoratóriumok esetét, miután azok megszűnésével megugorhat a vállalati csődök száma, ami sok országban minden tizedik munkahely megszűnésével fenyeget. A pandémia után az IMF szerint az inkluzívabb, ellenállóbb és zöldebb gazdaságok építésére kell összpontosítani a potenciális növekedés javítása mellett.

Az IMF arra is felhívja a figyelmet, hogy bár most minden figyelem a pandémia megoldására összpontosul, fontos, hogy előrelépés következzen be a kereskedelmi és technológiai téren keletkezett feszültségek megoldásában is. Az országoknak pedig a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, a nemzetközi vállalatok adózásának modernizálásában és az adóelkerülésben is együtt kellene működniük. További erőfeszítések szükségesek arra is, hogy minden ember fair esélyt kaphasson, ugyanis az országok közötti életszínvonalban nőhetnek a különbségek, ami az elmúlt évtized globális szegénységének visszaszorítására tett erőfeszítéseket visszafordíthatja. 

Az IMF arra is felhívja a figyelmet, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a világ immunizálására is, mert míg néhány országban már nyárra széles körű átoltottságot érnek el, addig - főleg a szegényebb országokban - erre vélhetően 2022 végéig várni kell, ami csak ráerősíthet az egyenetlen fellendülés negatív hatásaira.