A világgazdaság bővülése idén és jövőre a 2017-es szinten maradhat, miközben a gazdasági növekedés kiegyensúlyozatlanabbá vált, néhány fő gazdaságban vélhetően a lendület elérte a tetőpontját - derül ki a Nemzetközi Valutaalap Világgazdasági kilátások című (WEO) elemzéséből.

A világgazdaság 2018-ban is és 2019-ben is 3,7 százalékkal növekedhet, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb mindkét évre, mint az áprilisi előrejelzésben várt érték.

Kapcsolódó

Megjelentek a viharfelhők

Az IMF szerint a viharfelhők is elkezdtek megjelenni a láthatáron: a növekedés ugyanis a reméltnél kevésbé kiegyensúlyozott. Az IMF szerint a globális gazdaságot övező, lefelé mutató kockázatok - azaz az esélye a negatív sokkoknak - az elmúlt fél évben növekedtek, miközben a felfelé mutató kockázatok váratlan bekövetkezése csökkent. Néhány gazdaságban ráadásul a növekedést hosszabb távon fenntarthatatlan intézkedések hajtják.

Az Egyesült Államokban a gazdaságnak egy prociklikus költségvetési csomag adta meg a lendületet, ami ugyan tovább gyorsítja a gazdaságot, de közben a kamatok is emelkednek. Amint viszont ennek az ösztönzőcsomagnak egy része kifut, a lendület is alább fog hagyni. Emellett az amerikai kormány által bejelentett 200 milliárd dollár értékű, kínai árukra kivetett importvámok is közre játszottak abban, hogy az IMF az rontott az USA növekedési kilátásain. Mindezekkel együtt az Egyesült Államokban az IMF idén 2,9, jövőre 2,5 százalékos bővülés várható.

Kína növekedési ütemét is csökkentette a Valutaalap, így idén 6,6, jövőre 6,2 százalékkal nőhet a gazdaság, miközben az elemzés megjegyzi, hogy a kínai helyi intézkedések minden bizonnyal meg fognak akadályozni egy annál nagyobb fékezést a gazdaságban, mint amilyet az IMF elemzői előrejeleztek, de ennek egy elhúzódó belső költségvetési egyensúlytalanság lesz az ára.

A fél évvel ezelőtti, 2018-2019-re szóló előrejelzésekhez képest a fejlett gazdaságokban az IMF 0,1 százalékponttal rontotta a növekedési várakozásait, beleértve ebbe az eurózónát, az Egyesült Királyságot is. Ennek megfelelően a friss előrejelzés az euróövezetben 2 illetve 1,9, míg az Egyesült Királyságban 1,4, illetve 1,5 százalékos növekedést jelez erre az évre és jövőre.

A negatív korrekciók azonban jelentősebbek a feltörekvő, illetve a fejlődő piacokon, ahol rendre 0,2, illetve 0,4 százalékponttal vitte le az IMF a növekedési prognózisát mind a 2018-as, mind a 2019-es évre. Argentína, Brazília, Irán és Törökország mind erre példa - ezen országokban a lépést az IMF országspecifikus tényezőkkel, szigorúbb költségvetési feltételekkel, geopolitikai feszültségekkel és magasabb import olajárral indokolta. Középtávon pedig a növekedést még az aktív korú népesség mérsékeltebb bővülése is visszafogja majd - vélik az IMF elemzői.

Magyarország jobb paszban?

A Valutaalap a magyar gazdasággal kapcsolatban az áprilisban kiadott prognózisához képest javított mind az idei, mind a jövő évi növekedési adaton 0,2, illetve 0,3 százalékpontot, ugyanakkor a Magyarországról kiadott éves jelentésében megadott előrejelzéséhez képest nem változtatott a növekedés ütemén. Vagyis az IMF 2018-ra 4, 2019-re 3,3 százalékos bővüléssel számol.

A régiós társak közül ebben az évben hazánkat csak Lengyelország (4,4, százalék) és Szlovénia (4,5 százalék) fogja megelőzni a gazdasági növekedés ütemében, Románia pedig hasonló ütemmel bővülhet. A 2019-es prognózis szerint viszont nemcsak a lengyel (3,5 százalék) és a szlovén (3,4 százalék) gazdaság bővülhet a magyarnál gyorsabb ütemben, de a szlovákok (4,1 százalék) és a románok (3,4 százalék) is előznek - legalábbis az IMF jelenlegi prognózisa szerint.

Nagyobb a bizonytalanság

A világgazdaságban a Valutaalap nagyobb gazdaságpolitikai bizonytalanságot lát. A prognózis megemlíti, hogy az áprilisi elemzésben megjelölt több kockázat is - mint például a kereskedelmi korlátok növekedése, a gyengébb fundamentumokkal és nagyobb politikai kockázatokkal bíró feltörekvőpiacokról történő tőkekivonás - még hangsúlyosabbá vált, vagy részben meg is valósult.

Bár a fejlett gazdaságokban a pénzpiaci kondíciók továbbra is alkalmazkodóak, a feltételek hirtelen megváltozhatnak, ha például a kereskedelmi feszültségek vagy a gazdaságpolitikában a bizonytalanságok erősödnek - figyelmeztet a Valutaalap.

A monetáris politika egy másik fontos kockázati tényező. Például az USA gazdasága a teljes foglalkoztatási szint felett van, közben viszont a piac által várt kamatemelési pálya mérsékeltebb, mint azt a Federal Reserve előre jelezte. Így egy vártnál magasabb amerikai inflációs adat ahhoz is vezethet, hogy a befektetők hirtelen átértékeljék a kockázatokat.

A fejlett piacokon a szigorúbb pénzügyi feltételek portfóliókiigazításokat, árfolyamkilengéseket és különösen a sérülékenyebb feltörekvő piacokon további tőkekivonásokat eredményezhetnek. Márpedig a világ GDP-jének (piaci árfolyamon számolva) mintegy 40 százalékát a feltörekvő és fejlődő országok teszik ki, ezért ezeken a piacokon bármilyen hirtelen jövő kedvezőtlen változás jelentős fenyegetést jelent a fejlett világ gazdaságaira is.

Kisebb a muníció

Miközben a multilaterális globális együttműködés - különösen a kereskedelem - nyomás alá került, a kormányoknak most kevesebb a költségvetési és monetáris muníciójuk, mint 10 éve a pénzügyi válság kirobbanásakor volt, így egy általános recesszió esetén a mozgásterük is igen korlátozott. Ezért a Valutaalap - a korábbiakhoz hasonlóan - újra azt szorgalmazza, hogy a kormányok építsenek fel egy költségvetési puffert, amellyel az országuk ellenálló képességét erősíthetik egy olyan környezetben, ahol a pénzügyi feltételek hirtelen és jelentős romlásának vannak kitéve. Emellett indokoltnak tartaná egy erős és befogadó gazdaság alapjainak a megteremtését is strukturális reformok révén.

A Valutaalap szerint a világgazdaság növekedésének fenntartásához továbbra is elengedhetetlen a protekcionizmus elkerülése, illetve az olyan közös megoldások megtalálása, amelyek ösztönzik az áruk és szolgáltatások kereskedelmének bővülését.

Fel kell készülni

Hosszabb távon az IMF arra figyelmeztet, hogy a jelen bizonytalanságok közepette könnyű szem elől téveszteni azokat a tényezőket, amelyek a jelen gazdasági és politikai válaszúthoz vezettek és a jövőnket alakítják. A fejlett gazdaságokban a legnagyobb kihívás talán a munkavállalók lassú bérnövekedése, az alacsonyabb társadalmi mobilitás, illetve néhány országban a strukturális gazdasági változásokra adott nem megfelelő válasz.

A feltörekvő és fejlődő piacok viszont nagyon különbözőek, és egy sor hosszabb távú kihívással kell szembe nézniük a befektetési környezettől a munkaerőpiac kettősségén át az oktatási rendszer fejlesztéséig.

Az IMF gazdasági tanácsadója, Maurice Obstfeld szerint az országok jövedelmi szintjétől függetlenül, minden gazdaságnak fel kell készítenie a munkaerőpiacát a munka világában az új technológiák által diktált változásokra. A közgazdász szerint az, hogy a növekedés befogadó legyen, fontosabb, mint korábban bármikor volt.

Képünk forrása: Napi.hu.