Egy éve még szinte minden régióban gyorsult a gazdaság növekedési üteme, de mára ez megváltozott. Az éleződő USA-Kína kereskedelmi feszültségek, a szükségessé váló hitelszigorítások Kínában, makrogazdasági gondok Argentínában és Törökországban, a német autóipar nehézségei, a normalizálódó monetáris politikák a nagy fejlett gazdaságokban mind hozzájárult a globális gazdasági növekedés gyengüléséhez - különösen 2018 második negyedévében.

Ez a gyengélkedés az IMF legfrissebb, Világgazdasági kilátások (WEO) című előrejelzése szerint még 2019 első negyedévében is fennmarad, a prognózis szerint a világ gazdaságainak 70 százalékában lassulni fog növekedés üteme - mutat rá Gita Gopinath, a valutaalap vezető közgazdásza a jelentéshez fűzött kommentárjában.

A friss prognózisa szerint immár hét fő gazdaságban vár a korábban feltételezettnél lassabb ütemet az IMF: az eurózónában, Latin-Amerikában, az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában. Jelentősen, 0,5 százalékponttal rontották a német növekedést is - ami nem jó hír Magyarországnak sem, hiszen a magyar gazdaság jelentősen függ a némettől -, így 2019-re már csak 0,8 százalékos növekedést vár, 2020-ban pedig 1,6 helyett 1,4-et.

Ezt tükrözi a 2019-es prognózis is, hiszen az az IMF szerint a tavalyi 3,6 százalékos ütem után idén 3,3 százalékra lassulhat, ami az januári előrejelzéshez képest 0,2 százalékponttal jelent lassabb növekedést.

Ismét erőre kaphat a gazdaság

Jó hír is van azért, a valutaalap szerint ugyanis a növekedési ütem 2019 második felében ismét erőre kaphat és 2020-ban már 3,6 százalékra gyorsulhat vissza a világgazdaság növekedése. Ennek alapja egyebek mellett a Kínában folyó gazdasági ösztönzés, az elmúlt időszak hangulatjavulása a globális piacokon, valamint hogy csökkent az eurózónában néhány olyan hatás, ami a gazdaságot visszafogja, és folyamatosan stabilizálódik a helyzet olyan feltörekvő piacokon, mint Argentína és Törökország.

A növekedés gyorsulását segítheti a nagy fejlett gazdaságok jegybankjainak - Fed, ECB, BoE, BoJ - jelentős monetáris politikai alkalmazkodása is, mivel nincs inflációs nyomás annak ellenére, hogy a gazdaságok a potenciális szint körüli ütemben nőnek.

A fejlődő és feltörekvő piacok növekedése 2019-ben és 2020-ban a korábban vártnál mérsékeltebb lesz, de az idei 4,4 százalék jövőre 5 százalék közeli ütemnél stabilizálódhat, igaz régiónként és országonként eltérően. A feltörekvő ázsiai gazdaságok kilátásai az IMF szerint kedvezőek, Kína növekedése ugyan lassul, de így egy fenntarthatóbb szintre kerül és fokozatosan konvergál a magasabb fejlettségű gazdaságokhoz.

Más régiókban ez nem ennyire egyértelmű: a konvergenciakilátások mintegy 41 fejlődő és feltörekvő gazdaságban - amelyek a globális GDP vásárlőerő-paritáson számolt értékének mintegy 10 százalékáért felelősek és népességük mintegy egymilliárd fő - meglehetősen borúsak. E gazdaságokban ugyanis az egy főre eső jövedelem a következő öt évben még inkább le fog szakadni a fejlett gazdaságokétól.

És Magyarország?

A fejlődő és a feltörekvő Európában az IMF szerint az idei 0,8 és a jövő évi 2,8 százalékos növekedési ütem 0,1, illetve 0,4 százalékponttal gyorsabb a januári prognózisban előrejelzettnél. Ezen belül Magyarország is azok közé tartozik, ahol az idei növekedési előrejelzésén javított a Valutaalap: 2019-re a korábban várt 3,3 százalékhoz képest a most kiadott prognózisban 3,6 százalékos növekedési ütemmel számol. Ez azonban 2020-ban 2,7 százalékra lassul.

Az inflációs előrejelzésen is változtatottak: eszerint 3,3 helyett 3,2 százalékos pénzromlással számolnak idén, amely 2020-ban 3,1 százalékra mérséklődhet.

A folyó fizetési mérlegnél viszont jelentősebb változtatást látunk, miután a tavaly őszi prognózis (a legutóbbi, amikor a magyar adatok is szerepeltek a WEO-ban) szerinti 2,1 százalékos többletet 0,5 százalékosra vágta vissza. A munkanélküliség alakulásán nem változtatott az IMF 2019-re vonatkozóan.

Recesszióról még nincs szó

Bár a globális gazdaság továbbra is elfogadható ütemben növekszik, és a recesszió nincs az alapforgatókönyvben, azért vannak lefelé mutató kockázatok. A kereskedelmi viták miatti feszültségek fokozódása és a kapcsolódó bizonytalanságok tovább gyengíthetik a növekedést. Az IMF szerint jelentős a piaci hangulat hirtelen romlásának a kockázata is, ez pedig a kockázatos eszközöktől való menekülésben, illetve az általános pénzügyi kondíciók szigorodásában manifesztálódhat.

Egy ilyen sokk kiváltója lehet például az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kiesése az EU-ból (hard brexit), de tartósan gyenge adatok is okozhatják a gazdaság lassulását, illetve a tartós pénzügyi bizonytalanság és magas olasz hozamok okozhatnak átgyűrűző problémákat más eurózónás gazdaságban is. A Fed monetáris politikájának rapid piaci átértékelése is eredményezhet szigorúbb pénzpiaci kondíciókat.

Középtávon pedig a klímaváltozás, valamint a fokozódó egyenlőtlenségekből fakadó politikai ellentétek ronthatják a gazdasági kilátásokat, ez különösen a sérülékeny országokban jelenthet súlyos következményeket.

Mit kellene tenni?

Az IMF szerint a döntéshozóknak kerülniük kell a költséges hibákat és együtt kell működniük, hogy a döntéshozatali bizonytalanságok ne befolyásolják negatívan a beruházásokat. A fiskális politikának ellensúlyoznia kell a kereslet támogatása érdekében hozott döntések negatív hatását, hogy azok ne menjenek a szociális kiadások kárára és biztosítaniuk kell, hogy az államadósság fenntartható pályán maradjon. Az intézkedések azonban országspecifikusak kell legyenek.

A pénzügyi szektor szabályozásának proaktivan kell kezelnie az ágazat sérülékenységét a megfelelő eszközök - például megfelelő tartalékok képzése - bevezetésével. E feladatok sürgősebbekké váltak, hogy az alapkamatok vélhetően hosszabb ideig alacsonyan maradnak. A közgazdászok szerint a monetáris politikának továbbra is alkalmazkodónak kell maradnia, a jegybankoknak pedig világos iránymutatást kell adniuk, biztosítva ezzel az inflációs várakozások horgonyzottságát.

Minden gazdaságban erősíteni kell a potenciális kibocsátást, befogadóbbá (inkluzivabbá) tenni a növekedést és erősíteni az ellenálló-képességet. Az IMF szerint nagyobb multilaterális együttműködésere van szükség a kereskedelmi konfliktusok feloldásában, a klímaváltozás és a kiberbiztonsági kockázatok kezelésében és a nemzetközi adózás hatékonyságának javításában.

Képlékeny helyzet

Az IMF szerint a globális gazdasági helyzet képlékeny. Ha a lefelé mutató kockázatok nem valósulnak meg és hatékonynak bizonyulnak a gazdaságot támogató gazdaságpolitikai intézkedések, akkor a globális növekedés fellendülhet. Ellenben ha a legfőbb kockázatok materializálódnak, a gyengélkedő, az exportfüggő és a nagyon eladósodott gazdaságokban kiigazításokra lehet szükség. A környezettől függően ez összehangolt, de mégis országspecifikus stimulusra lenne szükség, alkalmazkodó monetáris politika mellett - véli az IMF vezető közgazdásza.

A multilaterális intézmények megfelelő forrásainak biztosítása továbbra is létfontosságú az IMF szerint, hogy hatékony globális védőhálót tudjanak biztosítani, ami segít stabilizálni a globális gazdaságot krízis esetén.