Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) májusban bejelentette, hogy már nem tekinti globális egészségügyi vészhelyzetnek a Covid19-járványt. Az ellátási láncok nagyrészt helyreálltak, a szállítási költségek és a beszállítók szállítási ideje visszatért a járvány előtti szintre.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a világgazdaságot sújtó problémák egy csapásra megoldódtak volna.

Azok az erők, amelyek 2022-ben visszahúzták a növekedést, továbbra is fennállnak. Az infláció még mindig magas, és továbbra is csökkenti a háztartások vásárlóerejét. A központi bankok az inflációra szigorítással reagáltak, ez azonban megemelte a hitelfelvétel költségeit, ami korlátozza a gazdasági tevékenységet

– írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb prognózisában (World Economic Outlook – WEO).

A felpörgéstől még messze vagyunk

A globális növekedés az IMF szerint a 2022-es 3,5 százalékról 2023-ban és 2024-ben is 3 százalékra csökkenhet.

Ország2022 (százalék)2023 (százalék, prognózis)2024 (százalék, prognózis)
Egyesült Államok2,11,81
Németország1,8-0,31,3
Franciaország2,50,81,3
Olaszország3,71,10,9
Spanyolország5,52,52
Egyesült Királyság4,10,41
Kína35,24,5
Oroszország-2,11,51,3
Forrás: Nemzetközi Valutaalap

Tavaly októberi prognózisában még kitért a magyar kilátásokra a valutaalap. Akkor 1,8 százalékos magyar GDP-növekedést, 13,3 százalékos inflációt és 3,8 százalékos munkanélküliségi rátát becsültek 2023-ra. Kelet-Közép-Európát, azon belül is különösen Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát emelték ki az IMF elemzői, mint az orosz gáznak jelentősen kitett országokat. Hangsúlyozták, ez a függőségi viszony, valamint az, hogy ezeknek az államoknak nehéz alternatív forrásokat találni, komoly problémákat okozhat.

Kína az egyik kerékkötő

A világgazdasági növekedést gyengíti, hogy a kínai gazdaságélénkítés a vártnál kevésbé sikeres. A feldolgozóipar és a fogyasztás az év elején – a járványügyi korlátozások feloldása után – fellendült Kínában. Márciusra az ellátási láncok is normalizálódtak. Mindennek ellenére az ingatlanszektorral kapcsolatos problémák, a gyenge külföldi kereslet és az egyre magasabb munkanélküliség a fiatalok körében, erősen visszahúzzák a kínai gazdaságot.

A második negyedévben 6,3 százalékos növekedést regisztráltak az országban éves összevetésben. Ez akár ígéretes eredmény is lehetne, ha nem éppen a gyenge 2022-es eredményhez képest lenne ilyen jó ütemű a bővülés. Az idei első negyedévhez képest mindössze 0,8 százalékos volt a növekedés.

Kína az elmúlt időszakban minden lehetőséget megragad, hogy megpróbálja az országba csalogatni a külföldi befektetőket. 

A nemzetközi befektetők, vállalatok és kormányok az első negyedévben mindössze 20 milliárd dollárt költöttek Kínában, míg a 2022 első három hónapjában ez az összeg még 100 milliárd dollár volt

– derül ki a Rhodium Group piackutató vállalat adataiból.

A külföldi befektetők meggyőzéséhez azonban vélhetően nem lesznek elegendőek a kedves szavak és nagy felhajtással járó meghívások. A probléma ugyanis maga a kínai elnök, Hszi Csin-ping lehet. A kínai államfő tavaly egyértelműen a hatalmát és befolyását növelő lépéseket tett, amely megrémisztette a befektetőket.

Kitarthat az infláció

Az amerikai adósságplafon körüli vita rendeződése és a hatóságok határozott fellépése az amerikai és a svájci bankszektorban tapasztalható zavarokat mérséklésére, csökkentette a pénzügyi szektorhoz köthető kockázatokat.

Az IMF a továbbiakban is magas inflációval kalkulál, sőt: újabb sokkok esetén tovább is emelkedhetnek az árak.

Ilyen sokkok lehetnek a valutaalap szerint

  • az ukrajnai háborúval vagy akár
  • a szélsőséges időjárással kapcsolatos események,

főleg abban az esetben, ha a hatásukra további szigorításra lenne szükség a monetáris politika terén.

A valutaalap szerint a globális infláció a tavalyi 8,7 százalékos szintről idén 6,8, jövőre pedig 5,2 százalékos szintre mérséklődhet.