Minden téren romlottak a világgazdasági kilátások, és ez is csak feltételezés, a majdani végkifejlet könnyen sokkal rosszabb eredményeket hozhat – derül ki az IMF legújabb világgazdasági kitekintőjéből (World Economic Outlook – WEO).

Az alapprognózis szerint a növekedés a tavalyi 6,1 százalékról 2022-re 3,2 százalékra lassul, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az IMF áprilisi prognózisa. Az idei év eleji alacsonyabb növekedés, a háztartások vásárlási kedvének csökkenése, és a szigorúbb monetáris politika miatt az Egyesült Államokban 1,4 százalékponttal lefelé módosították a várakozást. Kínában a további járványügyi lezárások és az ingatlanválság elmélyülése miatt a növekedést 1,1 százalékponttal lefelé módosították, mindennek pedig jelentős globális tovagyűrűző hatásai lehetnek. Európában pedig egyre fájdalmasabban érezteti hatását az ukrajnai háború, az infláció, és az emiatt szükségesé vált szigorodó monetáris politika.

A feltörekvő és fejlődő gazdaságok esetében a 2022-23-as növekedés negatív felülvizsgálata
elsősorban a kínai gazdaság erőteljes lassulását és India gazdasági növekedésének mérséklődését tükrözik.
Ázsiában a mostani felülvizsgálat ennek megfelelően nagymértékű, 0,8 százalékos vágást eredményezett.

A felülvizsgálat 1,1 százalékponttal veti vissza Kínát, 3,3 százalékra, ami a legalacsonyabb növekedés több mint négy évtizede, a 2020-as kezdeti COVID-19 válságot leszámítva, elsősorban a Peking által elrendelt Covid miatti lezárások okán.

Hasonlóképpen, India kilátásait 0,8 százalékponttal lefelé módosították, 7,4 százalékra. India esetében a felülvizsgálat főként a kedvezőtlenebb külső feltételeket és a vártánál nagyobb
és gyorsabb szigorításokat tükrözi.

A feltörekvő és fejlődő Európa reál-GDP-je várhatóan 1,5 százalékkal csökken, ez kisebb zsugorodás, mint amit áprilisban várt az IMF.

Latin-Amerika és a Karib-térségben szintén 0,5 százalékpontos felfelé történő felülvizsgálat történt 2022-ben, a nagyobb gazdaságok (Brazília, Mexikó, Kolumbia, Chile) erőteljesebb fellendülése miatt. A kilátások a Közel-Kelet és Közép-Ázsia, valamint a Szaharától délre fekvő Afrika országainak kilátásai továbbra is átlagban változatlanok vagy pozitívak, ami a fosszilis tüzelőanyagok és fémek magas árainak hatását tükrözi néhány nyersanyag-exportáló ország esetében.

Mindenhol pusztít az infláció

A globális inflációra vonatkozó alapprognózis is pesszimistább. A negyedik negyedévben éves viszonyításban idén 8,3 százalékos drágulási ütem várható szemben az áprilisi 6,9 százalékkal.

A 2022-es infláció felfelé történő felülvizsgálata a fejlett gazdaságok esetében nagyobb mértékű,
ahol az áprilisi világgazdasági előrejelzésben szereplő 4,8 százalékról várhatóan 6,3 százalékra emelkedik a ráta.

Mindez annak tudható be, hogy a legfejlettebb gazdaságokban is rég nem látott mértékben elszállnak az árak, az Egyesült Királyságban 2,7 százalékpontos emelkedés várható 10,5 százalékra, és az euróövezetben is áprilishoz mérten 2,9 százalékponttal magasabb, 7,3 százalékos inflációra kell készülni.

A 2023-ra vonatkozó előrejelzések viszonylag változatlanok - mindössze 0,2 százalékponttal emelkedtek -, ami azt a bizalmat tükrözi, hogy az infláció csökkenni fog, ahogy a központi bankok szigorítanak, és az energiaárak normalizálódnak.

A feltörekvő és fejlődő gazdaságok esetében, az infláció 2022-ben várhatóan eléri a 10 százalékot.

Az ezekre a gazdaságokra vonatkozó felülvizsgálatok nagyobb eltérést mutatnak az egyes országok között, így viszonylag szerényebb növekedés prognosztizálható a feltörekvő és fejlődő Ázsiában (részben a kínai és a kínai aktivitás lassulása miatt), de nagyobb revíziók mutatkoznak Latin-Amerikában és a Karib-térségben.

Borulhat az egész

Jelentésében az IMF kiemeli, hogy a korábbiaktól eltérően ezúttal kiemelkedően sok kockázattal számol előrejelzésében, amit épp ezért jelentős részt feltételezések alapján számoltak ki a valutaalap közgazdászai.

A kockázati forgatókönyvek pedig túlnyomó többségben kedvezőtlen fordulatokat feltételeznek. Az ukrán háború hatása miatt tovább emelkedhetnek az energiaárak, ami mindenhol hozzájárulhat ahhoz, hogy az infláció tovább emelkedjen, vagy legalábbis huzamosabb ideig magas maradjon.

Miután egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a fejlett gazdaságok recesszióba fordulnak, a magas infláció és a gazdasági zsugorodás miatt már ténylegesen számolni kell a stagfláció veszélyével, noha pár hónapja ezt az eshetőséget még a legtöbb közgazdász elvetette.

Miután kevés az esély az infláció gyors letörésére és már eleve magas foglalkoztatottsági szinten üt be a mostani válság, a vállalatok kénytelenek lesznek – ameddig lehetőségük van – tovább emelni a béreket, ami többlet fogyasztáshoz vezet, ez pedig tovább hajtja az inflációs spirált.

Miután összességében az Egyesült Államok monetáris politikájának van a legnagyobb hatóereje a globális gazdasági folyamatokra, ez azt is eredményezi, hogy a tőke amerikai eszközökbe vándorol a Federal Reserve kamatemeléseit követően. Ez pedig tovább gyengíti a fejlődő országok forrásbevonási lehetőségeit, ami ismételten újabb válsághullámok kialakulásának veszélyét hordozza az alacsonyabb fejlettésgi szinten lévő gazdaságokban.