Február 5-től az Európai Unió az Egyesült Királysághoz és az Egyesült Államokhoz csatlakozva betiltja az orosz gázolaj és más olajtermékek tengeri behozatalát. Az intézkedés, az orosz üzemanyag-exportra vonatkozó árkorlátozással párosulva, jelentős lyukat üthet Moszkva energiabevételein – olvasható a Bloomberg elemzésében. Kitérnek rá, hogyha az európai vásárlók nem találnak alternatív beszerzési lehetőségeket, a szankciók új költségeket róhatnak a dízelüzemanyagtól függő iparágakra, például a mezőgazdaságra és a közúti fuvarozásra, de megnehezíthetik a kormányok számára az infláció megfékezését is. A portál hangsúlyozza: az orosz olajra vonatkoznak már európai szankciók, mégpedig a finomítatlan nyersolajra.

9,3 százalékos részesedés

Az új szankciók pedig a tengeri szállítású orosz finomított kőolajtermékeket érintik majd. Összességében Oroszország 2022-ben a globális kőolajtermék-szállítmányok 9,3 százalékát adta volumen szerint, ami körülbelül 0,5 százalékponttal több, mint a nyersolajpiaci részesedése. A Bloomberg által összeállított Vortexa adatokból látszik, hogy 2022-ben az EU és az Egyesült Királyság gázolajimportjának mintegy fele Oroszországból származott.

14.000 úszómedence megtöltésére elegendő

Az egyik legnehezebb kihívás a személygépkocsikat, teherautókat, mezőgazdasági gépeket, hajókat, gyártási és építőipari berendezéseket működtető dízel típusú termékek helyettesítése lesz a Bloomberg szerint. Az orosz kikötőkből 2022-ben mintegy 220 millió hordót szállítottak az unióba. Ez körülbelül 14.000 olimpiai méretű úszómedence megtöltésére elegendő. A közel-keleti szállítók, ahol új finomítók létesülnek, alternatívát jelentenek, ahogyan India és az USA szintén segíthet a hiány pótlásában.

Kína segíthet?

Ám, hogy ez valójában elég lesz-e, nehéz megjósolni. Ez részben attól függ, hogy a kínai cégek a megnövelt exportkvótákkal több olajterméket tesznek-e elérhetővé a világpiacon. Ez felszabadíthatna további hordókat az EU-ba történő szállításra. A magasabb kvóta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az összes lehetséges exportra sor kerül, különösen mivel Kína gazdasága újra kinyílt, miután Peking felhagyott a szigorú Zero Covid politikájával. Az is kérdéses, hogy Oroszország folytatja-e a dízelolaj exportját. Ha igen, akkor a globális kereskedelmi forgalom lényegében átrendeződik. Ugyanannyi orosz üzemanyag maradna a világon, csak máshová szállítanák. Ha azonban Oroszország nem talál elég vevőt, és végül kénytelen lesz csökkenteni a termelést, akkor az a globális rendelkezésre állás csökkenését eredményezheti. A francia olajágazat sztrájkjai tovább bonyolítják a képet, mivel a finomítókban olyan zavarok léphetnek fel, amelyek csökkenthetik az EU saját termelését.

Törökország, mint pótvásárló

Az EU vezetői remélik, hogy az új szankciók csorbát ejtenek Oroszország pénzügyein anélkül, hogy olyan energiaellátási sokkot okoznának, amely megzavarja a kulcsfontosságú iparágakat, és megnehezíti a kormányok számára az infláció ellenőrzés alá vonását. Ha az árplafon túl alacsony, az orosz cégek megtagadhatják az eladást, vagy még keményebben dolgozhatnak azon, hogy megtalálják az árplafon megkerülésének módját. Ha túl magas, akkor csupán az a kellemetlenség érné őket, hogy új vevőket kellene találniuk. Az orosz üzemanyagok potenciális pótvásárlói közé tartozik Törökország, valamint afrikai és latin-amerikai országok.

A címke és az eredetiség

Nem sok akadálya van annak, hogy az EU-n kívüli vevők, például India orosz nyersolajat vásároljon, azt saját finomítóiban üzemanyaggá dolgozza fel, majd ezeket a hordókat jogszerűen eladják az EU-beli vevőknek. Azok a kereskedők, akik hajlandóak teljesen megszegni a szabályokat, szállíthatnak orosz üzemanyagot egy országba, összekeverhetik más üzemanyaggal (vagy csak átcímkézhetik), és elküldhetik az EU-ba. Az ilyen szállítmányok valódi eredetét nagyon nehéz lehet bizonyítani. 

Mentesség a magyaroknak

A Világgazdaság információi szerint Magyarország mentességet kapott az Európai Bizottságtól a februárban élesedő újabb orosz szankció alól. A HVG szerint hazánk továbbra is tud majd orosz olajból gyártott olajtermékeket eladni, átadni és szállítani más uniós tagállamnak és harmadik országoknak is, de csak akkor, ha az ország az eladott, átadott, leszállított, oroszalapú olajtermék tömegével megegyező tömegű nem orosz olajból gyártott olajterméket vásárol, és ezt igazolni is tudja.