Kínában eddig sem volt magas az infláció, még a japán értékeket is alulmúlta, de most már gyakorlatilag el is fogyott, nincs áremelkedés. Az ázsiai ország ezt azonban nem tekinti olyan nagy bajnak, mint ahogy Európa és Amerika tette, amikor a múlt évtized közepén volt egy hasonló időszak, sőt defláció is előfordult.

Maginfláció van még

A 0,1 százalékos szint alacsonyabb, mint amire az elemzők számítottak, a várakozások átlaga 0,4 százalék volt. A maginfláció ugyanakkor, ami nem tartalmazza az élelmiszerek és az energia árváltozását, 0,7 százalék volt, elsősorban a szolgáltatások drágulásának köszönhetően. Ebben az egy dologban hasonlít a kínai helyzet a fejlett gazdaságéhoz, hisz szinte mindenhol jellemző, hogy a maginfláció jelenleg magasabb, mint a teljes mutató.

Alacsonyabban tetőzött, mint az itthoni jegybanki célérték

A kínai infláció szeptemberben tetőzött 2,8 százalékkal, ezzel még a magasnak ugyancsak nem mondható japán értéket is alulmúlta, a magyar jegybanki célszintet pedig el se érte. A termelői árindex pedig egyenesen 3,6 százalékkal csökkent áprilisban, vagyis a gyártók ennyivel kaptak kevesebbet áruikért a nagykereskedőktől. Vajon minek köszönhető mindez, amikor elvileg a tavalyi energiadrágulás és sok mezőgazdasági termék drágulása Kínát is érinthette? 

Időben eltérő járványhatás

A Covid-járvány Kínában egész máshogy alakult, mint a világ más részein, pontosabban másként kezelték. Ugyan ott indult el az egész, és ha emlékszünk még, mindenki azt hitte, hogy ez csak valami kínai jelenség, a helyzet hamar megfordult: az egész világot elárasztotta kórokozó, Kínában viszont a kezdeti terjedés után szinte megszűnt, elvileg a szigorú intézkedések miatt.

Ugyanakkor ez a szigorúság csak részben fékezte a gazdaságot, sőt, 2020 folyamán nem csak, hogy visszaesés nem volt, de még erősen növekedett is a gazdaság. 2022-ben ugyanakkor, amikor az immár ártalmatlannak tekintett omikron variáns terjedt el a világon, ezért máshol fokozatosan megszüntették a korlátozásokat, Kína teljes lezárást vezetett be, mivel a variáns ott is igen gyorsan terjedt, szemben az előzőkkel. Végül feladták a járvány elleni küzdelmet, a lezárások alatt azonban a termelés csökkent, de a fogyasztás még inkább, így tavaly nem volt keresleti oldalról árfelhajtó erő.

Energia

Ami az energiát illeti: Kína elég rugalmasan alkalmazkodott a helyzethez, ráadásul a gáz szerepe jóval kisebb, mint Európában. Tavaly, amikor áramhiány mutatkozott, teljes kapacitással üzemeltetni kezdték a szénerőműveket, átmenetileg félretéve a klímakérdést, a szén pedig nem drágult érdemben, pláne Kínában, ahol bőségesen rendelkezésre áll. Olajat és gázt pedig Oroszországtól vásároltak, nyomott áron.

Az ellátási láncok rendeződése

A mostani termelői árcsökkenéshez az is hozzájárul, hogy az ellátási láncok akadozásának idején a gyártók világszerte nagy készleteket halmoztak fel félkésztermékekből, alkatrészekből, most pedig, hogy minden megrendelést teljesítettek, felhasználják készleteik, ezért vissza esett sok kínai termék iránt is a kereslet, ami árcsökkenést okoz. Így a dezinflációs folyamatban most annak is szerepe van, hogy Kína még mindig jelentős mértékben "a világ gyára".