A japán jegybank rendhagyó módon reagál a globális inflációs válságra, kitartanak amellett, hogy nem emelnek kamatot, nem állítanak elő mesterségesen recessziót. Mit lehet tőlük tanulni? Erről beszélgetett Pogátsa Zoltán közgazdász Kántor Endre gazdasági újságíró a Pogi Podcast legújabb adásában. (Az előző podcastrészről pedig itt írtunk.)
„Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy szokott fogalmazni, hogy unortodox gazdaságpolitikát visz, márpedig a magyar monetáris politika messze nincs olyan unortodox, mint például a japán” – jelentette ki Pogátsa Zoltán.
A közgazdász kiemelte, a második világháború után a vert helyzetből nagyon gyorsan emelkedett a japán gazdaság. A japán termékek betörtek a nyugati piacra, tarolt a karate és a tamagocsi. Az 1985-ös Plaza-egyezmény azonban gyakorlatilag teljesen tönkretette a japán exportot. A Japán, Egyesült Államok, Nyugat-Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság között létrejött megállapodás keretében leértékelték az amerikai dollárt a japán, a német, a francia és a brit valutával szemben.
Úttörő megoldással álltak elő
Sok év stagnálás és deflációközeli helyzet után lépett a színre Abe Sinzó miniszterelnökként
– mondta Pogátsa Zoltán.
A közgazdász szerint politikai-kulturális szempontból a 2006–2007, majd 2012–2020 között kormányfőként tevékenykedő Abe Sinzó leginkább
- Recep Tayyip Erdoğan török elnökhöz,
- Donald Trump volt amerikai államfőhöz,
- Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz,
- Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz,
- Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfőhöz és
- Narendra Modi, indiai miniszterelnökhöz hasonlítható.
Gazdaságpolitikailag azonban egészen más elveket vallott, mint a felsorolt politikusok.
A pénzmennyiség bővítése ma ugyan már egyáltalán nem hangzik szokatlannak, azóta szinte minden nagyobb gazdasági blokk csinálja. Amikor azonban elkezdték – még a 2008-as gazdasági válság előtt – az volt
– hangsúlyozta a közgazdász.
A kormány és a jegybank együttműködve a pénz mennyiségét bővítette, a jegybank pedig a másodlagos piacon elkezdte felvásárolni a japán állampapírokat.
„A japán GDP-arányos államadósság 245 százalékra ugrott, amely mellett az általános várakozás szerint 30-40 százalékos kamatot kellene fizetni a japán államnak az állampapírjaira, hogy egyáltalán megvegyék. Ehelyett hosszú ideje a japán alapkamat nulla, időnként negatív. Ezzel a gazdaságpolitikával sikerült kizökkenteni a japán gazdaságot a stagnálásból” – emelte ki Pogátsa Zoltán.