Az elmúlt két hónapban igen nagy hozamesést mutatnak a különféle állampapírok, ezen belül a legnagyobb figyelem a 10 éves lejáratot övezi. Előtte októberben, amikor a nagy jegybankok még csak a kamatemelési ciklus lezárásán gondolkoztak, még magasan voltak a hozamok. Főleg az amerikai állampapíroké, de akkor már csak technikai okokból, amit korunk egyik legügyesebb befektető guruja ügyesen meg is lovagolt. Utána jött a szokatlanul gyors csökkenés, melynek oka elsősorban a vártnál gyorsabban csökken infláció.

Korábbi túlzott lazítás

Az inflációs válságot megelőzően sok jegybank hosszú időn át irreálisan alacsony, esetenként negatív alapkamatot alkalmazott, hogy ezzel gyorsítsa a gazdasági növekedést, egyúttal féltek az esetleges deflációs folyamatoktól. Azóta kiderült, hogy a stagnáló vagy akár csökkenő fogyasztói árak nem jelentenek veszélyt: a cégek sok esetben a hatékonyság növelésével ki tudják ezt gazdálkodni, nem úgy, mint 1929-ben, amikor sok embert kellett elbocsátani, ettől még kisebb lett a vásárlóerő, és ez egy deflációs spirálba torkollt.

Kapcsolódó

Miután a kamatok sokáig alacsonyak voltak, a piacok elkezdték ezt hosszabb távra beárazni, így a 10 éves állampapírok hozamai is lecsökkentek. Európában több országban negatívvá is váltak, ami korunk talán legmegdöbbentőbb és legértelmetlenebb piaci jelensége volt. Az USA esetében a 10 éves hozam nem süllyedt 1,5 százalék alá, kivéve a 2020-as évet, amikor a járvány miatt a jegybankok még több pénzt borítottak a piacokra fedezetlenül, hogy megőrizzék a leállás ideje alatt is a pénzügyi rendszer működőképességét. A magyar 10 éves hozam ugyancsak nem esett irreálisan alacsony szintre: a gyakorlatilag 0 közeli effektív jegybanki kamat idején is a 2-4 százalék közötti sávban mozgott.

Az emelkedő hozamok és hatásaik

Az induló inflációt a jegybankok egy darabig átmenetinek tekintették, ezért nehezen mozdult a monetáris politika, de a hosszabb állampapírhozamok már elkezdtek emelkedni. 2022 elején vett nagy lendületet a folyamat: az amerikai 10 éves hozam felszaladt 3, év végére 4 százalékig. Ez ugyan nem tűnik soknak, de mégis problémákat okozott: miután a bankok éveken át alacsony hozam mellett, azaz magas árfolyamon voltak kénytelenek megvenni a papírokat, most bajban voltak, amikor értékük gyorsan csökkent.

Az év elején ez vezetett bankcsődökhöz, melyeket aztán ügyesen kezelt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed: likviditást biztosított állampapírfedezetre, hogy ezzel enyhüljön a probléma. Az európai hozamok, miután mélyebbről is indultak, kevésbé emelkedtek magasra, így nem is lett hasonlóan problémás hatás.

Ebben is elsők lettünk

A magyar hozam ugyanakkor nagyon vad emelkedésbe kezdett, miután nálunk az infláció egészen szokatlan mértékben robbant be, és az MNB is kénytelen volt gyorsan emelni a kamatokat. A nagy vágta tavaly le is zajlott: éven belül 4-ről 11 százalékig emelkedett a 10 éves piaci (nem lakossági) állampapír hozama. Ez igen jó befektetésnek minősült, hisz sejteni lehetett, hogy 10 évig nem lesz kétszámjegyű infláció, sőt, annál jóval hamarabb visszatér a jegybanki célszintre, ugyanakkor így be lehetett biztosítani 10 évre a kétszámjegyű hozamot.

A magyar jegybanki kamatszint már tavaly tetőzött, miután a forint zuhanása miatt a jegybanknak rendkívüli eszközöket kellett alkalmaznia, ezzel a tényleges jegybanki eszköz kamatát 18 százalékra emelve. A két nagy jegybank, a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) ugyanakkor az idei évre hagyta a kamatemelés nagyját, így érthető, hogy az eurózónában és az USA-ban az állampapírhozamok is később tetőztek.

Utolsó ijedelem

Mindkét területen megjelent egy félelem a piacokon, hogy az infláció elnyúlik, noha az év közepén már csökkenő adatok láttak napvilágot. Így érdekes módon egész októberig emelkedtek a 10 éves hozamok, ami az amerikai papíroknál 5 százalék fölötti tetőzést jelentett, a német 10 éves papírnál 3 százalékot, az erősen eladósodott Olaszország papírjainak hozama ugyancsak 5 százalékig emelkedett. A magyar 10 éves hozam eközben még az év első felében visszaesett 7 százalékig, majd a 7-8 százalék közötti sávban mozgott októberig.

Az állampapírhozamok késői emelkedése valamiféle túlzott piaci reakció, pánik lehetett, de az is elképzelhető, hogy sok befektetési alapnak, esetleg banknak kényszerűen el kellett adnia a jelentős pénzkivonás miatt, miközben a a befektetők egyre inkább a részvénypiacokra vitték át pénzük. A folyamat végül akkor szakadt meg, amikor a két nagy jegybank végre jelzést adott, hogy befejezte a kamatemelést, már nem félnek az inflációtól, sőt, talán a kamatvágással sem kell majd olyan nagyon sokáig várniuk.

15 éve nem látott hozamesés

Ez hirtelen óriási fellélegzést hozott: az állampapírok árfolyama emelkedni, azaz hozamuk zuhanni kezdett. A Reuters szerint ilyen gyors hozamcsökkenést a 2008-as válság óta nem lehetett tapasztalni: az amerikai 10 éves állampapír hozama 5 százalékról 3,8 százalékig esett. Az olasz kötvény hozama ennél is nagyobb mértékben, 3,5 százalékig mérséklődött, a német 10 éves papír hozama már 2 százalék alá került, de az egy évtizede még válságban lévő Portugália, Spanyolország és Görögország kötvényei is olyan népszerűek, hogy már 3 százalék alatti hozam mellett forognak.

Ez igen nagy könnyebbség az állami költségvetéseknek, hisz kisebb összeget kell az államadósság kamatkiadásaira fordítaniuk. Ugyancsak könnyebbség az említett bankoknak, akik korábban alacsony hozamok mellett vásároltak, fellélegeznek az ingatlanhitelesek, olcsóbban jutnak finanszírozáshoz a cégek. A piac egésze pedig megmenekült attól, hogy három egymást követő évben emelkedjenek a hozamok, amire utoljára 40 éve volt példa.

Visszatérhetünk a régiós mezőnybe

És végül a magyar helyzet: nálunk is végül áttörte a 7 százalékos szintet a 10 éves hozam, majd az uniós pénzek érkezésének hírére a 6 százalékot is. Ez még jóval magasabb, mint az eurózóna kötvényhozamai, sőt, Romániát kivéve a régiós hozamokat is meghaladja, de jó esély van arra, hogy az infláció és a jegybanki alapkamat várható gyors csökkenésével párhuzamosan tovább fog mérséklődni, akár 4 százalék környékéig is.