Szeptemberben két éves mélypontra, 4,3 százalékra esett a 20 tagú eurózóna inflációja az Eurostat adatai szerint, míg augusztusban még 5,2 százalék volt az adat. A maginfláció, amely nem tartalmazza az energia, az élelmiszerek, az alkohol és a cigaretta árát, ugyancsak nagyot csökkent: 5,3-ról 4,5 százalékra, vagyis az áremelkedés csökkenése széleskörű volt.

A kedvező számok részben a bázishatásoknak köszönhetők, mivel egy éve ilyenkor gyorsult az infláció. Ez nálunk is így van, nem véletlen, hogy a közeljövőben térhet vissza az egyszámjegyű szintre a hazai ütem, miközben nemrég még 20 százalék fölötti volt.

Egy érdekes adatot említ a Reuters: a német importárak nagyot csökkentek egy év alatt, ami annak köszönhető, hogy a nyersanyagok, az energiahordozók és a félkész termékek ára egyaránt jelentősen visszaesett.

Jóval olcsóbb az eurózónában lenni

Az eurózóna inflációja még tavaly ősszel tetőzött, rövid ideig meghaladta a tíz százalékot, majd csökkenésnek indult, miközben az Európai Központi Bank (EKB) belehúzott a kamatemelési ciklusba: a korábbi extrémnek nevezhető - 0,5 százalékról mostanra négy százalékig emelte az alapkamatot.

Az önmagában igen nagy előny, hogy 4 százalékos kamatcsúcs elég az infláció megfékezéséhez: mindez egyértelműen azt jelzi, hogy sokkal kedvezőbb és olcsóbb az eurózónában lenni, mint azon kívül, legalábbis térségünkben, ahol minden önálló valutával rendelkező országban magasabb kamat kellett: sajnos ezen belül is extrém módon kiemelkedik Magyarország.

Tagállami adatok

Érdekes még áttekinteni, hogy az egyes tagállamokban hogy alakultak az adatok. Az országok szintjén még csak előzetes adatok ismertek, ám az irányt már ezek is jól mutatják.

  • A legmagasabb értéket, 8,9 százalékot Szlovákiában mérték;
  • amit Horvátország követ 7,3 százalékkal;
  • utána Szlovénia jön 7,1 százalékkal;
  • 5 százalék fölötti az osztrák, az olasz és a francia adat,
  • és 7 ország inflációs értéke alakult 4 és 5 százalék között, 4 országé 3 és 4 százalék között. 

A legalacsonyabb adat, - 0,3 százalékkal Hollandiáé volt, a negatív érték a bázishatásnak köszönhető, miután tavaly szeptemberben 17 százalék volt az érték, aminél magasabbat akkor csak a balti államokban mértek. Belgiumban mindössze 0,7 százalék volt a szeptemberi inflációs érték, Görögország pedig 2,4 százalékkal került a harmadik helyre a legkisebb inflációt mutatók sorában.

 

Lassítják az infláció letörését a kormány intézkedései a jegybank szerint

Az MNB előrejelzése az év hátralévő részében az infláció dinamikus mérséklődésével számol, novemberre várhatóan egyszámjegyűre csökken a fogyasztóiár-index. A csökkenés ütemét lassítják egyes adóintézkedések – mondta Balatoni András, a jegybank igazgatója a szeptemberi inflációs jelentésről tartott sajtótájékoztatón. A reálbérek növekedése az év végén kezdődhet meg, a hitelfelvételeknél is ekkortól számolnak nagyobb megugrással. Bővebben --->