Szakértők szerint a fogyasztói árak óriási emelkedése hamarosan a múlté lesz, és az infláció világszerte csökkenni fog a következő években. A müncheni Ifo Intézet és az Institute for Swiss Economic Policy 128 ország több mint 1500 közgazdászának megkérdezésén alapuló, legújabb felmérése szerint a globális infláció idén 6,2 százalékos lehet, 2025-ben azonban 5,2 százalékra csökken. 

Az inflációs várakozások továbbra is magasak, de jelentősen visszaestek az előző negyedévhez képest – mondta Niklas Potrafke, az Ifo kutatója a Spiegelnek. Eszerint jövőre Nyugat-Európában 4,6 százalék, Észak-Amerikában 4,1 százalék az inflációs várakozás, amely mutatók jóval a globális átlag alatt maradnak. 2026-ban várhatóan 4,5 százalékra mérséklődik a kollektív átlag, míg Nyugat-Európában 2,4 százalékos, Észak-Amerikában 2,7 százalékos inflációt várnak a megkérdezett szakértők. 

Kapcsolódó

Felidézik: a nyugati iparosodott országokban

a jegybankok meredek kamatemeléssel küzdenek az infláció ellen, miután az EKB tavaly véget vetett a régóta fennálló, nulla kamatpolitikájának, és 4,50 százalékra emelte irányadó kamatát.

Az Ifo Németországban idén 5,7 százalékos inflációval számol, ami lényegesen alatta maradna a 2022 őszén mért, 8,8 százalékos szintnek. A becslések szerint Ausztriában 7,3 százalék, Luxemburgban 5,2 százalék, Svájcban pedig 2,6 százalék körül alakul idén az infláció. Ezzel szemben az olyan régiók szakértői, mint Észak-Afrika (55 százalék) vagy Kelet-Afrika (36 százalék) jóval átlag feletti mutatóra számítanak. 

A közel-keleti konfliktus újabb ársokkot okozhat

Németországban azt közölték, hogy szeptemberben rekord szinten estek a termelői árak a burgonyától az áramig, amelyek az előző hónapban átlagosan 14,7 százalékkal voltak olcsóbbak az egy évvel korábbinál. A nagykereskedelmi árak zuhanása ugyanakkor elsősorban az előző évi, igen magas árszint miatti bázishatásnak köszönhető. 

A kedvező adat ellenére az általános infláció viszont továbbra is meglehetősen emelkedett szinten van: a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a ráta 4,5 százalékot ért el szeptemberben, ami ugyanakkor az áremelkedések leglassabb ütemét mutatja az ukrajnai háború kezdete óta. 

Németország egyértelműen halad az infláció elleni küzdelemben – nyilatkozta Sebastian Dullien, a Hans Böckler Alapítvány Makrogazdasági és Gazdaságkutató Intézetének (IMK) tudományos igazgatója, aki szerint helyes volt az értelmezés, miszerint az inflációt különösen az energiaárak okozta ársokk befolyásolta eddig. Mint mondta, a termelői árak meredek zuhanását is az energiaárak csökkenése idézte elő, ezzel együtt óva intett a fogyasztói árakra gyakorolt hatás túlbecsülésétől. 

A kutató szerint ugyanis a fogyasztói árak valódi mérséklődése egyelőre nem várható, mert az általában lassabban következik be. Ráadásul, a közel-keleti háború is újszerű kockázatot jelent. 

Ha a térség olajtermelő államai belekeverednek a konfliktusba, újabb olajár-sokk következhet be, ami aztán ismét felfelé vinné az árakat

– hangsúlyozta. 

Szeptemberben a németeknél az átlagos inflációnál jobban drágultak az élelmiszerek, amelyek 5,5 százalékkal kerültek többe, mint az előző év azonos hónapjában. Leginkább a cukor ára emelkedett éves összevetésben 84,7 százalékkal, míg a feldolgozott burgonya 28,5 százalékkal drágult. A zöldség-gyümölcs 17,2 százalékkal, a fagylalt pedig 18,5 százalékkal múlta felül a tavaly szeptemberi, bolti árakat.

Ausztria: egyelőre nincs nagy hatása az újabb háborúnak

Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke másodlagosnak tartja az ausztriai gazdaság egyre mutatkozó recesszióját, mert fontosabb számára az infláció elleni küzdelem. Ha az utóbbiról van szó, Ausztria „még nincs kint az erdőből” – közölte a jegybankelnök az Osztrák Akadémiai Társaságban tartott beszédében, amelyet a Kurier idézett. 

Ebben arra is kitért, hogy a jelenlegi izraeli eszkalációnak mindaddig nem lesz jelentős hatása az alpesi köztársaság gazdaságára, amíg a konfliktus nem terjed tovább. 

Az infláció elleni küzdelem kapcsán kifejtette, hogy az USA-val ellentétben Európának nincs fejlesztési célja, csak egy „árcélja”, amelyet követnek. Ennek megfelelően a recessziót mindaddig nem veszik figyelembe, amíg a fő, inflációs célt nem érik el. 

Az Európai Központi Bank (EKB) által középtávon kitűzött, 2,0 százalékos inflációs cél az euróövezetben számunkra is mérvadó, a két százalékos határtól több okból sem távolodunk el. A jelenlegi ismeretek szerint ez a szinte tökéletes infláció – jelentette ki Holzmann, aki úgy véli, elveszítené a hitelességét, ha menet közben változtatna ezen az irányon, ráadásul nem véletlen, hogy minden nagyobb gazdaság is a kétszázalékos célt tűzte ki maga elé. 

A vendéglátás és a szállodaipar hajtotta a drágulást

Az éves infláció szeptemberben 6 százalékon alakult Ausztriában, ez a legalacsonyabb érték azóta, hogy Oroszország húsz hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát – közölte a statisztikai hivatal, amely rámutat, hogy az osztrák infláció ezzel együtt az eurózóna (5,2 százalék) és az EU (4,9 százalék) országainak átlaga felett maradt. 

A hivatal összegzése szerint a fogyasztói árak csökkenése elsősorban a háztartási energiának köszönhető, amely eddig fő mozgatórugója volt a drágulásoknak, ám azt felváltotta a szállodák és fogadók 11,4 százalékos, illetve a vendéglők 11,2 százalékos, szeptemberi áremelkedése. 

Egy évvel korábban még az energiaszektorban bekövetkezett, hatalmas árugrások okozták az elmúlt hetven év legmagasabb inflációját Ausztriában, amikor 10,5 százalékra ugrott a ráta. 

Azonban ahogy Németországban, a sógoroknál is drága maradt a bolti bevásárlás. Az előző hónapban az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára átlagosan 8,4 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a hús 6,4 százalékkal, a cukor, a lekvár, a csokoládé, a méz és az édességek 11 százalékkal, a tejtermékek 5,6 százalékkal, míg a kenyér és péksütemények ára 11,6 százalékkal drágult. 

Összehasonlításképpen az osztrák köztévé, az ORF felidézte: az Eurostat szerint szeptemberben csökkent az inflációs nyomás az eurózónában, ahol a legfontosabb tényező a szolgáltatások drágulása volt, ezt követték az élelmiszerek, alkohol- és dohányáruk, valamint az ipari termékek áremelkedései, míg az energiaárak mindenütt csökkentek. Éves összevetésben a legnagyobb áremelkedés Magyarországon volt 12,2 százalékos inflációval, de magas volt az infláció Romániában (9,2 százalék) és Szlovákiában (9,0 százalék) is. 

 

 

 

A forint lett az elmúlt évtized vesztese

Az utóbbi napokban kisebb kilengéseket mutat a forintárfolyam, mint korábban: remek alkalom megvizsgálni, hogyan teljesített a hazai deviza különböző időtávokon a megmaradt önálló uniós devizákkal összevetve. >>>