Hivatalba lépett Javier Milei argentin elnök, és le is zajlott első munkahete. A sokak által csak "el loco", azaz bolond vagy őrült, tényleges értelmezésben inkább bohócnak nevezett államfő ugyan rendszertelen időbeosztással kezdte a munkát, de az időt nem húzta, nem is teheti. Országát sok évtizedes, pénznyomtatásra és egyre kevesebbet érő osztogatásra épülő gazdaságpolitika után muszáj kimozdítania a szinte végtelen mély válságból, a kvázi működésképtelenség állapotából.
Sokkterápia
Más eszköze nincs, mint a sokkterápiának nevezett egyensúlyteremtés, amely kezdeti elkerülhetetlen fájdalmas lépések után olyan gazdasági környezetet teremt, ahol a bel-, és külföldi befektetőknek, vállalkozóknak ismét értelmes racionális gazdasági tevékenységbe kezdeni, ipari és egyéb beruházásokat végrehajtani. Ezen egész volt kommunista térségünk átesett a 90-es évek elején, Argentínában legfeljebb annyival egyszerűbb a feladat, hogy eleve magántulajdonra épül a gazdaság.
A gazdasági miniszter mindenesetre máris bejelentette a sokkterápia, mondhatni az ottani Bokros-csomag első lépéseit, melyek közül a leglátványosabb a peso hivatalos árfolyamának a szabadpiacihoz közelítése volt, ami 54 százalékos leértékelést jelentett. Ilyen helyzetben, amikor sok a fedezetlenül kinyomtatott peso, kevés a valutatartalék, gyenge az export és az ország nyakig el van adósodva dollárban, nem is lehet máshogy elkezdeni. A fedezetlen pénzt valahogy el kell tüntetni, ami több, fájdalmas lépésből áll.
Várható folyamatok
A következő lépések: az állami támogatások visszavágása, a kormány kiadásainak csökkentése, amíg egyensúlyba nem kerül az állami költségvetés. Ez rövidtávon természetesen tovább növeli az inflációt, a JP Morgan becslése szerint 160-ról 240 százalékra, és erős recessziót okoz 2024-ben. Azonban attól kezdve, hogy a pénznyomtatás megszűnik, a költségvetés egyensúlyba kerül, a visszaeső belföldi kereslet hatására rendszerint fellendül az export, megnőnek a dollárbevételek, majd az export húzni kezdi az egész gazdaságot, lassan újra növelve a belföldi vásárlóerőt.
Átmeneti sokk után gyors kilábalás jöhet
Ezt a szakaszt, ha jól mennek a dolgok, az alacsony bázis miatt gyors növekedés követi, ilyenkor a gazdaság és az életszínvonal gyorsan eléri, majd jóval meghaladja a sokkterápia kezdete előtti szintet, és lehetővé válik a tartós növekedés. Először persze a fájdalmas rész jön, de úgy tűnik, az ország 45 milliós lakossága fel van készülve erre, nem tiltakoznak, látják, hogy valahogy ki kell jutni a folyamatos elszegényedést okozó inflációs spirálból.
Megelőlegezik a bizalmat
A piacok, befektetők máris pozitívan reagáltak. Az argentin állam dollárkötvényeink árfolyama a névértékük 30-ról 40 százalékára emelkedett, ami még mindig elég kis visszafizetési valószínűséget áraz, de már jóval nagyobbat, mint egy héttel korábban. Optimális esetben teljesen helyreáll az ország fizetőképessége, de előfordulhat, hogy ha egyébként jól haladnak a dolgok, a kötvényesek belemennek valamekkora adósságelengedésbe.
A legnagyobb befektetési bankok, mint a Goldman Sachs, a Citigroup, a Barclays és a Bank of America, a Bloomberg szerint máris vételre ajánlották az argentin kötvényeket, mondván, Milei intézkedései után sokkal többet érnek, kisebb a vissza nem fizetés kockázata. Megemlítik, hogy jól halad a stabilizáció, az IMF is támogatóan léphet fel, például meghosszabbítja saját hiteleinek lejáratát. Az indítás jó, a bizalmat megelőlegezik az új kormánynak, annak most már csak ki kell bírni a legnehezebb néhány hónapot, amíg a hatások igen fájdalmasak a lakosság számára.