Jelentősen romlottak a világgazdasági kilátások a Reuters által megkérdezett 500 közgazdász és bankár szerint. Főként az infláció gyors növekedésétől tartanak, ami jelentős véleményváltozást mutat, mivel a három hónappal ezelőtti felmérés készítésekor még a legtöbb közgazdász a központi bankárokkal értett egyet abban, hogy az infláció megugrása csak átmeneti lesz, amelyet részben a világjárvány okozta ellátási szűk keresztmetszeteknek tulajdonítottak.

A január folyamán végzett negyedéves felmérésben viszont a közgazdászok a 46 vizsgált gazdaság többségében emelték a 2022-es inflációs előrejelzésüket. Bár így is arra számítanak, hogy 2023-ra elmúlhat az árnyomás, az inflációs kilátások jóval pesszimistábbak, mint három hónappal ezelőtt.

Kapcsolódó

Aggasztóbb, hogy a közgazdászok lefelé módosították globális növekedési előrejelzéseiket. A tavalyi 5,8 százalékos bővülés után 2022-ben már csak 4,3 százalékos növekedésre számítanak a világgazdaságban. Ez az októberben jósolt 4,5 százalékos növekedéstől elmarad, amit azzal magyaráznak, hogy a magasabb kamatlábak és megélhetési költségek emelkedése rontja a kilátásokat. A növekedés 2023-ra 3,6 százalékra, 2024-re pedig 3,2 százalékra lassul.

A válaszolók közel 40 százaléka az inflációt jelölte meg idén a világgazdaságot fenyegető legfőbb kockázatként, közel 35 százalékuk tart attól, hogy újabb koronavírus-változatok jelennek meg, míg 22 százalékuk a központi bankok túl gyors szigorító lépései miatt aggódik.

David Folkerts-Landau, a Deutsche Bank csoportvezető közgazdásza szerint is a magas infláció jelenti a legnagyobb kockázatot. Úgy látja, az ellátási láncok problémai tartósan fennállnak, a világjárvány is problémákat okozhat még, valamint a nemzetközi politikai feszültségek is jelentős veszélyeket jelentenek.

A Reuters e havi közvélemény-kutatásai szerint a 24 nagy központi bank közül 18-nál számítanak arra, hogy idén legalább egyszer kamatemelést hajtanak végre, míg az októberi felmérésben csak 11 központi bankról feltételezték ezt. 

A várakozásaikat némileg visszaigazolja, hogy az amerikai jegybank, a Fed szerdán jelezte, hogy a márciusi 0-0,25 százalékoos rekordalacsony szintről emelni fogja az irányadó szövetségi alapkamatot, miután lezárta kötvényvásárlási programját. A Bank of England volt az első nagy jegybank, amely a világjárvány kezdete óta kamatot emelt, és várhatóan ismét lépni fog, a Bank of Canada is hamarosan emelni fog.

Ezzel szemben a legtöbb közgazdász arra számít, hogy az Európai Központi Bank és a Bank of Japan legalább a jövő év végéig nem fog lépni.

Míg a fejlett piacokon a szigorítási ciklus kezdeti szakaszában vannak, addig a feltörekvő piacok számos központi bankja - néhány jelentős kivételtől eltekintve, mint például Brazília és Kína - a Fed jelzésére vár, miközben a világjárvánnyal és saját gazdasági kihívásaikkal küzdenek.

"Az elmúlt három évtizedben a fejlett piaci központi bankok a Fed vezetésével hajlamosak voltak arra, hogy az inflációt fokozó kínálati sokkokat a növekedést gátló tényezőnek tekintsék, amelyet tompítani kell" - jegyezte meg Joseph Lupton, a J.P. Morgan globális közgazdásza.

Mivel azonban a főbb központi bankok aggodalmukat fejezik ki az inflációs várakozások céljukhoz való közelítése miatt, a feltörekvő gazdaságok hasonló kihívással néznek szembe.

"A feltörekvő piaci központi bankokra nehezedő nyomás, hogy lépjenek fel az inflációs várakozások lehorgonyzása érdekében, valószínűleg fokozódni fog" - mondta Lupton.

Ez magyar szempontból azért érdekes, mert az MNB már tavaly megkezdte a szigorítást. A 2022-es első kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte az alapkamatot. A döntés kisebb meglepetést jelent, a legtöbb elemző 30 pontos emelést várt. Tehát már várakozáson túl kellett lépniük, miután a 2021-ben a becsült éves infláció 5,1 százalék volt.

A felmérésben szereplő 46 gazdaság több mint 60 százalékának 2022-re vonatkozó növekedési kilátásait leminősítették vagy változatlanul hagyták, és a válaszadók mintegy 90 százaléka, 163-ból 144 válaszadó úgy nyilatkozott, hogy előrejelzéseikben lefelé mutató kockázatot látnak.

Míg a legtöbb országban csökkentették a negyedik és a mostani negyedévre vonatkozó növekedési előrejelzéseket, főként az omikron-variáns terjedése miatt, addig a következő negyedévben várhatóan visszaállnak.