Bár a Facebookhoz, az Instagramhoz és más közösségi platformokhoz fűződő kereskedelem piacát kezdetben a COVID-19 alatt megugró érdeklődés táplálta, úgy tűnik, hogy a népszerűségük továbbra is töretlen.

Egy 2021-es kutatás szerint az amerikai fogyasztók körülbelül egyharmada vásárolt már valaha közvetlenül a közösségi médiában, és még nagyobb részük mondta azt, hogy a vásárlás folyamata során itt tekintette meg először a terméket.

Na de mi áll az irdatlan növekedés mögött?

Nagyrészt annak az "alkotói gazdaságnak" a felemelkedése, melyben

az influenszerek és tartalomgyártók arra használják a befolyásukat, hogy termékeket népszerűsítsenek, reklámozzanak és értékesítsenek a közönségüknek.

– áll a Deloitte előrejelzésében.

Ezek az online szereplők ráadásul globális eléréssel rendelkeznek: az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Brazíliában és Japánban az emberek legalább 60 százaléka állítja, hogy követ valamilyen influenszert.

Annak érdekében, hogy a rajongók visszatérő vásárlókká váljanak, a tartalomgyártóknak folyamatosan kapcsolatot kell építeniük a követőikkel, és arra kell ösztönözniük őket, hogy a fotókon megjelenített életstílust magukénak akarják.

A külföldi hírességek akár több ezer dollárt is kereshetnek posztonként, bár a díjazás nagyban függ a követőik számától.

A Deloitte Global előrejelzése szerint a közösségi kereskedelem piaca 2023-ban globálisan meghaladja az 1000 milliárd dollárt. Ez körülbelül 25 százalékos éves növekedési rátát feltételez – ami nem elképzelhetetlen, figyelembe véve a korábbi trendeket, valamint a digitális eszközöktől való nagyfokú függőséget.

Kép: Deloitte

A megdöbbentő tempójú növekedést annak a több mint 2 milliárd embernek a vásárlóereje hajtja, akik 2023-ban várhatóan valamelyik közösségimédia-platformon veszik már az új cipőjüket, a kanapéjukat vagy a háztartási gépüket.

Az alkotói gazdaság piacát jelenleg a világ népességének mintegy 20 százalékát kitevő millenniumi generáció uralja

Ugyanakkor ahogy egyre idősödnek a Z-generáció tagjai, úgy a vásárlóerejük is folyamatosan növekszik. A népesség 30 százalékát kitevő digitális bennszülöttek általában minden közösségi platformon jelen vannak, és a szabadidejük legnagyobb részét online töltik. A kutatásban résztvevő amerikai Z-generációs felhasználók 85 százaléka állította, hogy napi rendszerességgel használja a közösségi médiát, és több mint felük innen merít ihletet a vásárláshoz.

Összességében tehát folyamatosan növekszik a közösségi médiában történő tartalomfogyasztás mértéke, így ezek a platformok ideális csatornák lehetnek a márkák számára, hogy ott szólítsák meg a potenciális vásárlókat.

A közösségi kereskedelmi bővülő ökoszisztéma tele van lehetőségekkel a márkák, a közösségi platformok és a fejlesztők számára egyaránt

– vonja le a következtetést Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Az influenszerek lassan átveszik a hatalmat

A sikeres marketing szempontjából központi szerepet játszhat az olyan véleményvezérek azonosítása és aktivizálása, akik nemcsak a szponzort képviselik, hanem az ideális vásárlókhoz is hitelesen tudnak szólni. Emellett a közösségi hirdetések hipercélzott és személyre szabott funkciójából is előnyt kovácsolhatnak a márkák, ugyanis a több milliárd adatra és fejlett analitikára támaszkodó algoritmusok rendkívül hatékonyak lehetnek. Az olyan újszerű közösségi vásárlási élmények, mint például az élőben közvetített események vagy a kiterjesztett valóságon alapuló próbavásárlások szintén sokat dobhatnak a márkák eladásain.