Az Ipsos felmérése 27 országra terjedt ki, és 19 ezer embert kérdeztek meg arról, mi a véleményük a közel két hónapja tartó orosz-ukrán háborúról. Saját bevallásuk alapján, a válaszolók 70 százaléka rendszeresen követi a konfliktus történéseit, és 60 százalékuk érzi úgy, hogy a saját országát is fenyegeti a helyzet.

A kérdezett országokban úgy látszik arról általános a konszenzus, hogy a menekülteket be kell fogadni, és katonákat nem szabad küldeni, arról viszont nagyon eltérő álláspontok vannak, hogy a nyugati világ folytassa-e az Oroszországgal szembeni szankciókat, és hogy támogassa-e továbbra is fegyverekkel, az ukrán ellenállást.

Kapcsolódó

Magyarországon a lakosság 65 százaléka követi az eseményeket, ezzel a 23. helyen, éppen csak az Egyesült Államok előtt vagyunk. Tipikusan a magas iskolázottságú, és az 50 év feletti korosztály érdeklődik leginkább az konfliktus alakulása iránt. Az üzleti vezetésben dolgozók szeme különösen rátapadt a helyzetre, a döntéshozók és tulajdonosok 76-75 százaléka követi napról-napra a háborúval kapcsolatos intézkedéseket.

Háborús érintettség

A megkérdezetteknek átlagosan 82 százaléka értett egyet azzal, hogy a háború komoly, vagy számottevő fenyegetést jelent a világ rendjére. Saját országuk helyzetét 61 százalék érzi veszélyeztetettnek, de jóval kevésbé aggódnak az emberek, ha magukról, a családjukról, vagy az üzletükről van szó. Ebben kifejezetten sereghajtó Izrael, aminek lakossága az átlagos 34-37 százalékhoz képest, mindössze 12-14 százalékban aggódik a közvetlen környezetét érintő hatások miatt.

A menekültek befogadásával a legtöbb megkérdezett egyetért, még ha nem is túl lelkesen, de átlagosan 72 százalékuk támogatná Ukrajna ilyen fajta támogatását. Ebben a kérdésben az ukránokat egyébként a törökök állnak utolsó helyen mindössze 53 százalékkal. Ugyan Törökország gazdasági érdekeiben, és földrajzilag is közel áll Ukrajnához, a 2015-ben Szíriából kiinduló válság miatt, már így is 4 millió menekültnek biztosítanak helyek, ami az Ipsos szerint magyarázója lehet a kevésbé lelkes befogadásnak.

Nem kérünk a háborúból

Ukrajna katonai támogatásáról egymással ellentmondó többségi vélemények vannak. Míg átlagosan 70 százalék vélekedik úgy, hogy segítséget kell nyújtani minden megtámadott országnak, és 68 százalékuk szerint a semmittevés csak fölbátorítja Oroszországot, addig ugyan ennyien azt mondják a katonai válasz nyomán más országokat is megtámadnának az oroszok, és 72 százalék szerint országuknak ki kell maradnia minden ilyen tevékenységből.

Mindent egybevetve, a magyar lakosság egyértelműen azon az állásponton van, hogy a háború Ukrajna baja, és országunknak feltétlen ki kell maradni a konfliktusból. Szaúd-Arábia, Malajzia és India mellett, Magyarország az egyetlen, aki európai állam ami ennyire élesen, 68 százalékban határolódik el a felelősségvállalástól. Ezzel szemben a nyugati szövetségeseknél mindössze 20-35 százalék közé tehető azok száma, akik szerint Ukrajnának magának kéne megoldani a háborúját.

A katonák közvetlen bevetését egyik megkérdezett ország lakossága sem szorgalmazza különösebben. Átlagosan mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy ez lenne a helyes lépés, de ebben is abszolút utolsó helyen van országunk, ahol a megkérdezettek csupán 3 százaléka támogatna a katonák küldését.

Szankciós jövőkép

Világszerte a válaszolók nagyjából kétharmada gondolja úgy, hogy a gazdasági szankciók hozzájárulnak Oroszország, és a háború megállítására. Ebben is hátul van Magyarország, ahol csupán a megkérdezettek csupán fele tartja őket hatékonynak, de a szankciókkal kapcsolatban egyébként is nagyobb a széthúzás az országok közt.

Abban például, hogy megéri-e többet fizetni a gázért és olajért, ha ezzel megvédhetünk egy másik országot, mindössze az válaszolók 54 százaléka értett egyet. Itt is a távoli országok köré sorolható Magyarország, a maga 38 százalékával, Mexikó, Peru, Brazília és Argentínával vagyunk egy lapon említve, miközben a lengyeleknél 76 százalék ért egyet a fölvetéssel.

Kicsit máshogy feltéve egy hasonló kérdést, átlagosan mindössze 40 százalék támogatja az Oroszországból származó energiaimport teljes leállítását, még akkor is, ha az drágulásokhoz vezetne. A nyugati országokban, a válaszadók több mint fele még így is támogatja a fölvetést, de a magyarok és a törökök esetében, ezt már csak kevesebb mint 20 százalék hagyná jóvá.

Itt külön kiemelendő Németország, aki az USA-hoz, Angliához vagy Franciaországhoz képest jóval jobban függ az orosz gáztól, ennek együtt is viszont, lakosaik 45 százaléka támogatja az orosz gázról való lemondást. További 25 százalék nem volt biztos a döntésében, és csupán 30 százalékuk ellenezte egyértelműen.