Mindössze átlagosan 7 százalék az, aki úgy gondolja, hogy az országa gazdasága már kiheverte a világjárványt, és 19 százalék gondolja úgy, hogy országa gazdasága egy év múlva lesz túl a válságon. Ez a vélemény Szaúd-Arábiában (38 százalék), az Egyesült Államokban (32 százalék) és Dél-Koreában (31 százalék) a legelterjedtebb.

A megkérdezettek átlag 35 százaléka számít arra, hogy országa gazdaságának 2-3 év kell a helyreálláshoz. Leginkább a japánok (52 százalék), a chileiek (46 százalék), az olaszok és malájok (44-44 százalék), illetve a hollandok (42 százalék) gondolkodnak így.

Azok, akik a gazdaság talpra állását több mint három évre teszik, 36 százaléknyian vannak. Ezt a legtöbben Oroszországban (66 százalék), Dél-Afrikában (62 százalék), Argentínában (59 százalék) és Romániában (58 százalék) vélik így.

A legoptimistábbak a kínaiak, náluk a megkérdezettek 56 százalék gondolja úgy, hogy a gazdaságuk már kijött a válságból, a legkevésbé optimisták pedig az oroszok, akiknek 66 százaléka mondja, hogy a gazdaságuk felépülésére még több mint 3 évre lesz szükség - derül ki a WEF megbízásából az Ipsos által 29 országban, idén június 25 és július 9 között végzett közvélemény-kutatásból.

Magyarországon a megkérdezettek 3 százaléka vélekedett úgy, hogy a gazdaság már kijött a Covid-19 által okozott gödörből, 16 százalék gondolja úgy, hogy 1 év múlva áll helyre a gazdaság, 31 százalék szerint a talpra álláshoz még kell 2-3 év és 51 százalék szerint pedig több mint 3 év szükséges a gazdaság helyreállásához.

Ki húzza ki a gazdaságot a válságból?

Amikor arra kérdeztek rá, hogy véleményük szerint mely gazdasági szereplők vagy intézmények azok, amelyek a legnagyobb felelősséget fogják vállalni az országok gazdaságának fellendítésében, a megkérdezettek általában a saját kormányukat jelölték meg: a megkérdezetteknek átlagosan 53 százaléka mondta ezt, ebből 34 százalék volt azok aránya, akik az első helyen említették országuk kormányát. A második leginkább említett szereplő a nagy multinacionális vállalatok voltak, amelyeket átlagosan 52 százalék említett, azonban az első helyen már csak 17 százalék jelölte meg.

A fogyasztókat 40 százalék említette, ebből 17 százalék tette az első helyre őket, ezt a kisvállalkozások követték 37 százalékos említéssel, amelyből 13 százalék említette az első helyen ezeket a cégeket, míg a nem kormányzati szervezetekről 24 százalék gondolta, hogy a legnagyobb szerepet vállalják a gazdasági fellendülésben, a választható opciók közül 6 százalék említette utóbbiakat az első helyen.

A megkérdezettek 14 százaléka mondta azt, hogy az előbb említett öt szereplőből egyik esetében sem bízik abban, hogy fő szerepet játszana a gazdaság kilábalásában, 11 százalék pedig az öt szereplőből csak egy vagy két szereplőből nézné ezt ki.

A magyarok a kormánytól és a multiktól várják a mentőövet

Az országok szerinti bontásból kiderül, hogy a gazdasági fellendülésben vezető szerepet vállaló szereplők között az adott ország kormányát a legtöbben Oroszországban (91 százalék), Magyarországon (88 százalék) és Dél-Koreában (86 százalék) említették, míg e téren a kormányokban a legkevésbé Kolumbiában (30 százalék), Lengyelországban (32 százalék) és Romániában (34 százalék) bíznak.

A nagy multinacionális vállalatoktól a vezető szerepet leginkább Kínában (83 százalék) várják, de jelentős többség volt még ezen a véleményen Dél-Koreában (78 százalék), Oroszországban (71 százalék) és Magyarországon (68 százalék) is. A gazdasági fellendülésben a multik vezető szerepében legkevésbé Belgiumban (34 százalék), az USA-ban (35 százalék) és Hollandiában (36 százalék) bíztak a megkérdezettek.

A fogyasztók gazdasági húzóerejében leginkább Hollandiában (71 százalék), az USA-ban (60 százalék) és Belgiumban (54 százalék) bíztak a megkérdezettek, míg legkevésbé Magyarországon (11 százalék), Dél-Koreában (18 százalék) és Kínában (19 százalék).

Kolumbiában (60 százalék), Spanyolországban (58 százalék) és Argentínában (57 százalék) a legtöbben a kisvállalkozásoktól várnák a gazdaság helyreállítását, míg a legkevesebben Oroszországban (7 százalék), Dél-Koreában (10 százalék) és Magyarországon (14 százalék).

A nem kormányzati szerveket, mint a kilábalásban fő szerepet játszó szereplőket leginkább Törökországban (41 százalék), Dél-Afrikában és Malajziában (39-39 százalék), illetve Szaúd-Arábiában (33 százalék) említették. Oroszországban (8 százalék), Hollandiában (13 százalék) és Spanyolországban (13 százalék) várják ezektől a szereplőktől legkevésbé a válságból való kilábalás elősegítését.

Mi a kilábalás jele?

A kutatás arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek leginkább a következő három aspektust említették mint olyat, amelyek a Covid-válságból való kilábalást jelzik:

  • az embereket visszahívják a munkahelyükre vagy új munkahelyet szereznek (79 százalék - Magyarországon 78 százalék);
  • új üzletek nyílnak (78 százalék - Magyarországon 80 százalék);
  • élénkül a turizmus (72 százalék - Magyarországon 70 százalék).

Emellett a megkérdezetteknek 68 százaléka az új utak, hidak és épületek épülését, 65 százalékuk az ismerősök nyaralási és utazási tervezgetését, 64 százalékuk a kevesebb hajléktalant az utcán, 64 százalékuk a helyi vállalkozások olyan jellegű bejelentéseit, hogy a tevékenységüket zöldebbé és fenntarthatóbbá teszik, 61 százalékuk a nagyobb közúti forgalmat és 55 százalékuk a tisztább levegőt is a helyi gazdaságok teljes vagy részleges fellendülésének jeleként értékelték.