Egy keményvonalas iráni diplomata utazik Bécsbe a napokban, hogy újratárgyalja az iráni atomalkut a megállapodást garantáló hat nagyhatalommal – írja a Financial Times. A korábbi mérsékelt teheráni vezetés 2015-ben egyezett meg az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Kínával, Németországgal és Oroszországgal arról, hogy visszafogják a perzsa állam urándúsítási programját és lehetővé teszik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, hogy a megbízottai helyben ellenőrizzék az egyezség végrehajtását. Cserébe feloldották az Irán elleni gazdasági szankciókat.

Donald Trump volt amerikai elnök azonban 2018-ban felrúgta a megállapodást, mert annak szerinte a perzsa ország rakétafegyverzetére és terrorszervezeteket támogató politikájára is ki kellett volna terjednie, és újra bevezette a korlátozásokat. Kihasználva a nemzetközi pénzátutalási rendszer feletti amerikai ellenőrzést, ezt rákényszerítette az európai vállalatokra is. Az USA új elnöke, Joe Biden azonban újjá akarja éleszteni az atomalkut, amiben meghallgatásra talált a másik öt nagyhatalom vezetésénél is. Végül is senki sem szeretné, ha Irán atombába való szintű nukleáris hasadóanyagot barkácsolna össze.

Kapcsolódó

Bár az egyeztetés újrakezdődik, Ali Bagheri Kani személyében olyan diplomata vezeti az iráni küldöttséget, aki azt mondta az egyezség megkötésére reagálva, hogy az Irán teljes vereségével végződött. Szerinte a teheráni vezetés összes „vörös vonalát”, azaz olyan elvárását, amiben nem hátrálhatott volna, átlépték az akkori tárgyalók, akiket még Hasszán Róhani, az előző, mérsékelt elnök delegált. Azzal vádolta kollégáit, hogy személyes kapcsolatot építettek ki amerikai tárgyalókkal, egyikük még karácsonyi üdvözlőlapot is küldött az „ellenség egyik zsidó diplomatájának”. Bagheri arról is meg van győződve, hogy az USA szándéka változatlanul az iráni iszlám köztársaság megbuktatása.

Nem változott a szándékuk

Az amerikai kormány tisztviselői nem csinálnak titkot abból, hogy csalódást okozott a jelenlegi elnök Ebrahim Raiszi választása, úgy vélik, Bagheri jelölésével barátságtalan üzenetet küldött. Brett McGurk, az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának Közel-Kelettel és Afrikával foglalkozó koordinátora egy konferencián arról beszélt, hogy a washingtoni vezetés bízik a diplomáciai megoldásban, de fel van készülve más lehetőségekre is. Nem hagyják, hogy Irán nukleáris fegyver birtokába jusson. Ezt Iránban katonai fenyegetésként értékelik, azt válaszolva, hogy állnak elébe.

Teherán azonban mindenekelőtt arra akar garanciát kapni, hogy az USA nem rúgja fel újra a megállapodást, mint Trump. Bagheri az elmúlt hetekben találkozott a szerződést aláíró európai országok tisztviselőivel, amit jó jelnek tartanak abból a szempontból, hogy Teherán nem pusztán időhúzásra akarja felhasznál a tárgyalásokat, ami lehetővé teszi, hogy folytassa urándúsítását. Trump 2018-as döntése óta Irán számottevően előrehaladt a dúsítással, annak ellenére, hogy kormányzati szinten a többi nagyhatalom tartotta magát az egyezséghez.

A mérsékelt iráni politikusok remélik, hogy a kölcsönös keménykedés ellenére végül sikerül újjáéleszteni a megállapodást, aminek eredményeként a perzsa ország gazdaság megszabadulhat a nemzetközi szankcióktól. Ugyanakkor nem igazán optimisták, egyikük például úgy látja, hogy az ország jelenlegi vezetésének fontosabb a nukleáris technológia fejlesztése, mint a gazdaság fellendítése.