Irán erősen kezdte 2021-et - írja a CNBC. Az év első hónapjában elkobzott egy dél-koreai tankhajót a Hormuzi-szorosban, majd bejelentette, hogy az urándúsításban újra elérte a 20 százalékos szintet, amivel jelentősen átlépte azt a korlátot, amit a hat hatalommal (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és Oroszország) 2015-ben kötött szerződésében vállalt, mielőtt Donald Trump amerikai elnök 2018-ban fel nem rúgta az egyezséget.
A tankhajó lekapcsolását azzal indokolták, hogy Dél-Korea hétmilliárd dollárral tartozik Iránnak, amit Trump-adminisztráció szankciói miatt nem fizetett ki. Az ügyről a két ország külügyminisztere kezdett tárgyalásokat. Ugyanakkor ez az akció és az urándúsítás felpörgetése már üzenet a jövendő Biden-adminisztrációnak, amelynek tagjai - akik közül többen Barack Obama elnöksége idején részt vettek a 2015-ös szerződés előkészítésében - ellenezték Trump lépését.
Mennyi a 20 százalék?
A 20 százalékos urándúsítás azt jelenti, hogy Irán újra elérte azt a szintet, amelyen 2010 és 2013 között, a héthatalmi egyezség megkötése előtt állt. Ezzel annak idején a legkeményebb amerikai-európai szankciókat vívta ki maga ellen. Az egyezség 3,67 százalékban maximalizálta az U-235-ös dúsítási szintjét - ez az az uránizotóp, amellyel fenn lehet tartani az atomok hasításán alapuló nukleáris láncreakciót.
Szakértők szerint egy durva nukleáris fegyver előállításához minimum 400 kilogramm 20 százalékos dúsítási szintű U-235-tel kell rendelkeznie egy országnak. Az atombombához 90 százalékos dúsításra van szükség, de amikor elérik a 2-4 százalékot, akkor már túl vannak a nehezén, mert e felett jelentősen felgyorsul a folyamat.
Ebből a szempontból jelentős, hogy az iráni atomenergia-ügynökség vezetője bejelentette: a parlament döntése értelmében évente 120 kilogramm 20 százalékos uránt akarnak felhalmozni. Emellett Teherán ugyan jelenleg beengedi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreit a nukleáris telephelyeire, de a parlament felhatalmazta a kormányt, hogy ezt februártól felfüggessze, ha az ország elleni szankciók nem enyhülnek.
Rafinált perzsák
Teherán láthatóan igyekszik a lehető legélesebb helyzetet teremteni azelőtt, hogy a Biden-adminisztráció felállna, és felvetődhetne a 2015-ös megállapodás rendszerének visszaállítása - véli Anne Harrington, a nemzetközi kapcsolatok professzora. Ezt tükrözik a viszonylag mérsékelt Hasszán Rohani elnökhöz képest héja beállítottságú parlament döntései a nukleáris megállapodás megkerüléséről. Behnam Ben Taleblu biztonságpolitikai szakértő egyetért Harringtonnal, hogy Teherán egyfajta krízist igyekszik kierőszakolni, amivel reményei szerint korai engedményekre kényszerítheti Washingtont.
Harrington szerint az a veszély fenyeget, hogy felek az egymás felé rohanó autók játékát kezdik játszani, amelyben az a tét, hogy kinek fogy el hamarabb a cérnája, és rántja félre a kormányt. Taleblu úgy látja, az a fő kérdés, hogy a teheráni vezetés meddig megy el a kockázatvállalásban. Javad Zarif iráni külügyminiszter jelezte az év elején, hogy a teheráni kormány legutóbbi lépései nem visszafordíthatatlanok.
Biden vissza akar térni valahova a 2015-ös megállapodás környékére, ám az iráni vezetés kompenzációt vár az elmúlt két évben, a Trump-adminisztráció szankciói által okozott gazdasági kárért. A dél-koreai tankhajó elkobzásával és az urándúsítással jelezni akarták, hogy van más út is, mint a diplomáciai egyezkedés. Ráadásul minden borulhat a júniusi iráni elnökválasztás eredményének függvényében.