Az iráni drónok megváltoztatják a modern hadviselést

A nyugati országok szakértői máig azon vitáznak, hogy erkölcsös dolog-e olyan drónokat fegyverként használni, amelyek nem képesek önálló döntéseket hozni. Iránban azonban nem dilemmáztak sokat ezen.

Habár a perzsa állam sok dolgot maga is el tudott állítani, az elektronikai alkatrészek nagyrészét külföldről kellett, hogy megvásárolják. A robotokat már az 1980-években, az iraki háború idején elkezdték fejleszteni.

A Bloomberg írása szerint eleinte fűnyírómotorral hajtották a nagyobb méretű, távvezérlésű repülőmodelleket, melyeket robbanóanyaggal szereltek fel. Erre azután következtettek ukrán szakértők, hogy a lezuhant, de fel nem robbant drónokat szétszedték.

Mivel az Iráni Iszlám Köztársaságot lényegében a megalakulása szankcionálják a nyugati országok, ezért igen szerteágazó csempészhálózatot hoztak létre annak érdekében, hogy az esszenciális alkatrészeket beszerezzék a halálos drónokhoz. Számos iráni és külföldi fedőcég vásárol és utaztat alkatrészeket, addig a pontig, amíg úgy nem vélik, hogy a lánc már követhetetlen.

Ráadásul mindezt könnyen fedi az is, hogy az alkatrészek nagyrészét eredetileg polgári célokra használják, de fegyverekhez is használható.

Az alkatrészeken túl azonban fejlett technológiákra és képzett szakemberekre is szüksége van egy hadiiparnak. Irán mindezt Kínától és Oroszországtól kapja meg. A perzsa állam két és fél millió álláskeresőjének 40 százaléka műszaki végzettséggel rendelkezik, akiket az említett két országban képeznek tovább, ennek megfelelően pedig egyre több iráni mérnök dolgozik orosz vagy kínai kutatóintézetekben és fejlesztőirodákban.

Irán annyira a fegyvergyártás élére tört, hogy még Oroszország is Teheránhoz fordult, hogy a lehető leggyorsabban reagáljon az ukrán dróntámadásokra. Mivel túl sok idő lett volna saját eszközöket tervezni és gyártani, ezért inkább vásároltak.

Nem csak robotot, hanem licencet is: a Shashed-136-os drónokat a Moszkvától ezer kilométerre található Jelabugában kezdték el gyártani, melyekből 2025 végéig hatezer darabot gyárthatnak le, 1,2 milliárd dollár ellenében.

Ezt az összeget azonban nem feltétlenül pénzben, sokkal inkább fegyverben fizetik ki, többek között Szu-35-ös vadászbombazókkal, vagy légvédelmi rendszerekkel. Ha nem csereügyletben működne a rendszer, akkor Moszkva se nagyon adna át hadieszközöket.

Márpedig Irán akar lenni a regionális nagyhatalom, ezért egyre jobban fegyverkezik. A perzsa állam azt hangoztatta az iszlám forradalom kitörésekor, hogy addig viszik a mozgalmat a többi iszlám országba, amíg valamennyien nem válnak síita vallási vezetésű állammá.