Boris Johnson brit miniszterelnök óriási harcot indított a konzervatív kormánypárton belül is azzal, hogy kormánya beterjesztette a parlament elé az Egyesült Királyság kormánya és az Európai Unió 2019 végén kötött brexitmegállapodásának módosítási tervezetét – írja a Bloomberg. Ez a jogszabály hivatott rendezni a Észak-Írország helyzetét a brexit után, ezen belül tartalmaz egy protokollt a Nagy-Britannia és Észak-Írország közti áruforgalom lebonyolítására.

Mivel az utóbbi ország az ír-északír határ szabad átjárhatósága érdekében az EU vámunióján és egységes piacán belül maradt, míg az előbbi külön vámrezsimbe került, a megállapodás szerint a brit kormánynak az EU ügynökeként kell lebonyolítania a vám- és áruszabvány-ellenőrzéseket a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó áruk esetén. Ez az északír protokoll, aminek alapján de facto vámhatár jön létre az Ír-tengeren az Egyesült Királyságon belül, amit a brexiterek és az északír unionisták elfogadhatatlannak tartanak, mert sérti az ország szuverenitását.

Kapcsolódó

Ezért nyújtotta be a brexiter kormány a protokoll módosítási javaslatát, amely a magyarországi brit nagykövetség közleményének eufemisztikus fogalmazása alapján négy fő elemet tartalmaz. Mindenekelőtt zöld és piros csatornák kialakítását az áruk gyorsabb és lassúbb forgalmazása érdekében. Az előbbiekben vélhetően azok az áruk haladhatnának át hosszadalmas, bürokratikus ellenőrzés nélkül, amelyeket az északír piacra szánnak, ezért elvileg nem kerülhetnek át az ír-északír határon át az EU piacára.

A közlemény szerint ezek megszüntetik a szükségtelen költségeket és papírmunkát az Egyesült Királyság területén belül kereskedő vállalkozások számára, miközben biztosítják az EU-ba érkező áruk teljes körű ellenőrzését. Költői kérdés, hogyan garantálható a zöld folyosón Észak-Írországba került áruk továbbáramlásának megakadályozása a nyitott ír-északír határon belül?

Érdekes szabályok

A módosítás második pontja azt célozza, hogy a vállalkozások választhassanak, hogy az árukat Észak-Írországban az Egyesült Királyság vagy az EU árukra vonatkozó szabályai szerint hozzák-e forgalomba, ezáltal lehetővé téve, hogy az észak-írországi fogyasztók hozzájussanak az Egyesült Királyság szabványainak megfelelő árucikkekhez, többek között azért, mert az Egyesült Királyság és az EU szabályai idővel eltérhetnek majd egymástól. Ezzel megint csak addig nem lehet gond, amíg a brit szabályok szerint forgalomba hozott áru nem kerülhet át a déli határon keresztül az EU-ba.

Érdekes elképzelésnek látszik a közlemény harmadik pontja, miszerint biztosítani kell, hogy Észak-Írország ugyanazokat az adókedvezményeket és költségvetési politikákat élvezhesse, mint az Egyesült Királyság többi része, beleértve az energiatakarékos anyagokra vonatkozó áfacsökkentést és a koronavírus-járvány utáni helyreállítást támogató kölcsönöket is. Józan paraszti ésszel belegondolva ez azt jelentené, hogy Észak-Írországban ugyanarra a tevékenységre vonatkozóan egyszerre lehetnének érvényben az uniós és a brit szabályok. Mi van, ha egy cég úgy dönt, hogy a kedvezőbb brit szabványok szerint gyártana valamilyen terméket, de az EU-ba akar árut szállítani? Az ír-északír határon ellenőrzik a szállítmányát?

Végül a negyedik pont a brexiterek örök problémájára adna választ, nevezetesen, hogy a brit jogalanyokra ne az európai, hanem a brit joghatóság vonatkozzon. A közlemény szerint az igazgatási szabályozás normalizálására van szükség, ami azt jelenti, hogy a vitákat független (választott) bíróság és ne az Európai Bíróság oldja meg.

Rövid változat

Mivel mindez azt jelenti, hogy a brit kormány hivatalai döntenének az Észak-Írországba szánt áruk besorolásáról (zöld és piros), valamint a brit tagállamban érvényes gazdasági szabályozásról (kedvezmények és szabványok), a Bloomberg röviden úgy interpretálja a módosító indítványt, hogy az lehetővé tenné a londoni kormány minisztereinek, hogy felülírják az északír protokoll jelentős részét. A kormány egyik gondja az, hogy még a Konzervatív Párt párt képviselői közül is több tucat ellenzi a javaslatot, mert azzal egyoldalúan felrúgnának egy nemzetközi szerződést, amit magukat civilizáltnak tartó államok nem engedhetnek meg maguknak.

A kormány további problémája, hogy ugyancsak emiatt a törvény elakadhat a parlament felsőházában, a Lordok Házában. Lord Pannick QC független képviselő, aki korábban már sikerrel megfúrta a bíróságon Johnson egyik jogilag vitatott lépését, úgy látja, hogy a módosító javaslat egyértelműen megsérti a nemzetközi jogot. Meg lenne lepve, ha a kormány megszerezné hozzá a Lordok Házának támogatását.

Jogi szakértők hasonló következtetésre jutottak. Jonathan Jones, a Linklaters ügyvédi iroda tanácsadója, aki 2020-as lemondásáig a kormány vezető jogi tanácsadója volt, azt nyilatkozta a sajtóban, hogy a kormány jogi álláspontja „nagyon halván", nem igazán meggyőző. A javaslat kiiktatná a brexitmegállapodás jelentős részét, a londoni minisztereknek hatalmat adna az északír protokoll szinte teljes felülírására.

Betarthat az EU

Maros Sefcovic az Európai Bizottság illetékes biztosa, EU-s brexitfőtárgyaló azt mondta, hogy a brüsszeli bizottság a törvényjavaslat beterjesztése nyomán meggondolja, hogy pert indítson az Egyesült Királyság ellen. Álláspontjuk szerint az EU egységes piaca sérülhet, ha az ellenőrizetlen termékek a szabadon átjárható ír-északír határon át becsorognak az unió területére. Ezek sérthetik az EU-s fogyasztók egészségügyi és biztonsági érdekeit (ha nem teljesítik az uniós szabványokat és nem fizetnek utánuk vámot).

A hosszadalmas pereskedés mellett vannak az EU kezében más módszerek is, amelyekkel gyorsabban okozhat fájdalmat a brit gazdaságnak – vélik az ügyhöz közel álló források. Ezek egyike az unió és a szigetország 2020-as kereskedelmi megállapodásának felfüggesztése. Emellett megtagadhatják a brit cégek különleges jogosítványait a belépésre az EU egységes piacára, továbbá felfüggeszthetik a tárgyalásokat Gibraltár jövőbeni státuszáról.