A Brüsszel és egyes tagállamok között zajló háború eszkalálódásának hetei elé néz az EU, miután nyitott kérdés, hogy az érintett tagállamok tovább folytatják-e a jog uralmának aláásását - ad előrejelzést a Financial Times (FT). Az összecsapás két frontja Budapest és Varsó, illetve az unió fővárosa között húzódik. Lengyelországban és Magyarországon is a parlament döntései mélyíthetik el a régi konfliktust. (És akkor még nem beszéltünk a brexitről.)

EU-s pénzek adóztatása

Kapcsolódó

Magyarországon az új parlament, amely Orbán Viktor miniszterelnök fölényes választási győzelme után elkezdi a működését, várhatóan hamarosan tárgyalja az úgynevezett stop Soros törvényt. Az FT szerint a jogszabály része a kormányfő offenzívájának Soros György magyar származású üzletemberrel szemben, aki valaha patrónusa volt, ám mára a Fidesz-kormány első számú közellenségévé vált.

A törvény korlátozhatja a civil szervezetek tevékenységét azon a címen, hogy a migráció pártján állnak. Külföldről érkező támogatásaikra 25 százalékos adót vethetnek ki - ez az EU-s forrásokra is érvényes lehet. A jogvédő csoportok élesen bírálják a jogszabályt és borítékolható, hogy Brüsszel jogi eljárást indít ellene, ha elfogadják.

Teszt

A stop Soros lesz az első tesztje annak, milyen irányba indul a budapesti vezetés azt követően, hogy a választók akaratából a helyén maradhatott. Az uniós diplomaták egy zsugorodó csoportja szerint Orbán Viktor immáron biztonságban érezheti magát hivatalában, ezért visszavehet a bevándorlók áradatáról, illetve a Magyarország feletti külföldi befolyás visszaszorításáról vetítő politikai kampányából.

A pesszimisták egyre bővülő táborának tagjai nem így látják. Szerintük a kormányfő minden várakozást felülmúló választási győzelme nyomán felbátorodik, és konfrontatívabb politikát fog folytatni, mint valaha.

Az FT idézi Timothy Gordon Ash feltörekvő piacokkal foglalkozó elemző cikkét, amely a brit Guardianban jelent meg. Eszerint tévednek, akik azt hiszik, hogy ha tárgyalnak Orbán Viktorral, akkor féken tarthatják. Ez olyan, mintha egy sakkozó egy ketrecharcossal állna le meccselni.

A magyar vezető mellett szól Gideon Rachman, az FT publicistája érvelése, miszerint ma már Európában fontosabb politikai kérdés, a migráció, mint a gazdaság. Magyarán az emberek úgy látják, nagyobb hatással lehet a jólétükre az előbbi, mint az utóbbi.

Semmi esélyük

Lengyelországban szintén a parlament döntése hozhat változást a varsói vezetés és Brüsszel vitájában. A kormány benyújt egy törvénymódosítást, amelytől azt várják, hogy felpuhítva az igazságügyi reformot - amely az uniós álláspont szerint korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét - elcsendesítheti a vitát. Varsó kisebb engedményeket tett május első napjaiban, lehetővé téve például a perek újranyitását a lezárásukat követő öt évben.

Varsó a hangnemén is puhított, talán azért, mert a lengyel politikusok attól tartanak, hogy a konfliktus ronthatja alkupozíciójukat az EU következő hosszú távú költségvetéséről folyó vitában. Brüsszel az ebből fizethető támogatásokat részben a jog uralmának érvényesüléséhez kötné.

Hogy a lengyel engedmények elegendőek-e, az majd kiderült. Ha nem, az a konfrontáció erősödéséhez vezethet, amit a legtöbb tagállam el akar kerülni. A kemény fellépést sürgető héják ugyanis rájöttek, hogy semmi esélyük a sikerre, mert soha nem kaphatják meg a tagországok egyhangú támogatását a büntető intézkedések bevezetéséhez. A növekvő feszültség a jogállamisággal kapcsolatban azonban lassan elemészti a (jelenleg még) 28 tagú államközösséget.

A fotó forrása: Pixabay