Az ázsiai országok közül kerülnek ki azok, amelyek a legtöbbet veszíthetik azon, ha Donald Trump beiktatása után is kitart a nemzetközi kereskedelem korlátozása mellett - írják a Goldman Sachs elemzői a CNBC.com tudósítása szerint.

Annak a valószínűsége, hogy nem változtat az Egyesült Államok kereskedelempolitikáján nagyon alacsony. A kampány során ezzel kapcsolatban folyamatosan üzent választási oldalán, s az általa a fontos kereskedelemért felelős pozíciókba ültetett kormányzati tisztségviselők szigorú hangvétele is erre enged következtetni - vélik a befektetési bank elemzői.

A Goldman szakértőinek számításai szerint az Egyesült Államok importjának csökkenése felerősítve jelentkezhet a régióban. Egy egységnyi amerikai importcsökkenés negatív hatása 2,6 egységgel csökkenti a gazdasági aktivitást a térségben.

Bár a kínai gazdaságban erősödik fel leginkább ez a hatás, azonban Tajvant és Dél-Koreát jobban sújthatják az ilyen lépések, tekintve, hogy nagyobb a függésük a nemzetközi kereskedelemtől. Az amerikai import az ország GDP-jének egy százalékát kitevő csökkenése esetén (ez 7 százalékos behozatal csökkenést jelent) a tajvani és a dél koreai gazdaság a GDP-jük egy százalékát kitevő kibocsátáscsökkenést szenvedhet el, Kína esetében ez az arány 0,6 százalékos a Goldman előrejelzése szerint.

Az amerikai import 5 százalékos csökkenése előrejelzésük alapján 8 százalékos esést eredményezne az MSCI AC Asia Pacific régiós, japán részvényeket nem magában foglaló részvényindexében.

A kereskedelemkorlátozás veszélyének véleményük szerint elsősorban a kínai acél- és vegyipar van kitéve. Az amerikai cégek rendszeresen panaszkodnak a kereskedelemért felelős amerikai kormányzati szerveknek a külföldi importtermékek miatt, a rendszeresen dömpingvádakkal kapcsolatban folytatott vizsgálatok mintegy harmada irányult eddig a kínai cégek ellen.

De veszélyben vannak azok az országok és szektorok is, amelyekkel szemben, s amely területeken a legnagyobb az amerikai áruforgalom negatív egyenlege. Ez Kínát, Mexikót, a számítástechnikai ipart, a gépjárműveket és a ruházati cikkeket jelenti.

Az Egyesült Államoknak Kínával szemben volt 2015-ben a legnagyobb a külkereskedelmi hiánya, ez 367 milliárd dollárt tett ki. Ezért elsősorban a számítástechnikai cikkek, elektronikai felszerelések és ruházati cikkek voltak a felelősek. A járműgyártásban Amerikának Mexikóval, Japánnal és az EU-val szemben negatív az egyenlege, az olaj, gáz és egyéb ásványi nyersanyagok esetében Kanada és a Közel-Kelet szerepel a dobogó élén - emlékeztet az elemzés.

Nem csak azon országok szenvedhetnek azonban, amelyeknek nagy a kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben, de azok is, amelyek erősen integrálódtak a globális ellátási láncba. Ilyen Tajvan, Dél-Korea és Malajzia is. Őket leginkább az rázná meg, ha Kínával szemben foganatosítanának komolyabb intézkedéseket. A készáruk döntő többségét ugyan Kína szállítja az Egyesült Államokba, azonban ehhez számos, más országban előállított félkész terméket használ fel a kínai gazdaság.

A Kína felé irányuló tajvani, dél-koreai és maláj exportnak nagyjából 40 százaléka feldolgozásra és exportálásra kerül Kínából - írják a Goldman szakértői. Ha csak Kínával szemben léptetnének életbe korlátozásokat, ezen gazdaságok akkor is komolyan megéreznék ennek hatásait. A globális ellátási lánchoz kapcsolódó exportjuk nagysága ugyanis aránylag magas gazdaságuk méretéhez képest.