Az Oroszországban irányuló német kivitel 13 százalékkal zuhant az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Főként az autók és gépipari termékek exportja roggyant meg, miután a rubel gyengülése miatt az orosz importőrök a korábbinál kevesebbet tudnak vásárolni - idézte a Reuters a szövetségi statisztikai hivatal jelentését.
Az export értéke 1,1 milliárd euróval, 7,6 milliárd euróra esett vissza, miközben összességében átlag 3,1 százalékkal nőtt a német vállalatok kivitele a világ minden országába. A gépipari termékek kivitele - ezen téren Oroszország Németország 11. legnagyobb kereskedelmi partnere - 19 százalékkal zuhant, az autók és teherautók exportja pedig 18 százalékkal hanyatlott.
Az Ukrajnába irányuló német kivitel 26 százalékkal, 976 millió euróra esett, amelyben szintén az importőr valutájának meredek értékvesztése játssza a legfontosabb szerepet. Az EU és az USA a Krím elcsatolása után szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben és továbbiakkal fenyegetőzik arra az esetre, ha Moszkva még inkább beavatkozna az ukrán belpolitikába. A rubel és a hrivnya árfolyama a bizonytalanság miatt jelentősen esett.
Eközben továbbra sem tudott megállapodni egymással Moszkva és Peking a Kínába szállítandó orosz gáz áráról. Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden kezdődött kétnapos kínai útján szeretné tető alá hozni az egyezséget, de nem lesz könnyű dolga. A Gazprom 25 milliárd dollárt akar előlegbe a szükséges beruházásokhoz, amelyért cserébe 2018-től évi 38 milliárd köbméter gáz szállítását kezdené meg.
A kínai fél azonban nem akarja elkötelezni magát, ugyanis szerezhet gázt saját feltáratlan mezőiről is, továbbá elvileg importálhat az USA-ból folyékony formában (lng). Elemzők szerint az orosz fél hibát követ el, ha csupán az árkérdésre koncentrál. Kína előnyben van ebben az alkuban - szögezte le a Moscow Times tudósítása szerint Gordon Kwan, a Nomura Research kutatóintézet energiaügyekkel foglalkozó szakértője.