Görögország és nemzetközi hitelezői már kedden (május 25-én) megállapodhatnak a mélyen eladósodott ország tartozásainak enyhítéséről - jelentette ki a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport pénzügyi vezetőinek tanácskozásán Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter. A politikus egyben az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője.
A csoport kedden tárgyal arról, milyen eredményeket ért el az athéni vezetés a tavaly nyáron elfogadott, 86 milliárd eurós legutóbbi eurózónás segélyprogram rá háruló feltételeinek teljesítésében. Ez egy sor megszorítást és reformot, köztük a nyugdíjrendszer átalakítását jelenti. Emellett egyeztetnek a GDP 180 százalékára nőtt államadósság enyhítésének lehetőségeiről is.
Többféle megoldás
Az elmúlt hetekben sikerült előrelépni az utóbbival kapcsolatos kérdések eltérő megítélésében, aminek alapján Dijsselboem úgy látja, hogy megszülethet a megállapodás. Az IMF egy éve sürgeti a visszafizethetetlen tartozások egy részének elengedését, ám a hitelező eurótagországok, élükön Németországgal nem akartak engedni az adófizetőik pénzéből adott kölcsönökből.
A pénzügyi vezető ezzel kapcsolatban elmondta: azok is puhították álláspontjukat, akik az enyhítést szorgalmazták, és azok is változtattak véleményükön, akik elzárkóztak ettől.
Idén és jövőre mérsékelni tudjuk a görögök fő hitelcsomagjának költségeit, hosszabb távon pedig több lehetőséget mérlegelhetünk, kezdve a futamidő ügyétől a halasztott fizetésen át a kamatokig - fejtegette a szakember az athéni ekathimerini.com hírportál tudósítása szerint.
Amerikai nyomás
Jack Lew, az Egyesült Államok pénzügyminisztere a G7 pénzügyi vezetőinek tanácskozásán azt kérte az európai döntéshozóktól, hogy tanúsítsanak az eddiginél nagyobb rugalmasságot a görög adósságok kezelésének ügyében. Lew szerint fenntartható pályára kell terelni a tartozások visszafizetését.Időt kell adni!
Egy nappal korábban az IMF szóvivője, Gerry Rice arról beszélt újságíróknak, hogy szervezte álláspontja szerint lehetővé kell tenni, hogy Görögország hosszú időszakon át mentesüljön az adósságtörlesztés kötelessége alól.
Nem kommentálta ugyanakkor azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Valutaalap 2040-ig adna halasztást a számottevő adósság-visszafizetésre. Azt sem erősítette meg, hogy szóba került volna az elmúlt években nyújtott IMF-hitelek olcsóbb eurózónás hitelekre váltása, de megjegyezte, hogy "lenne benne logika".
Rice szerint a Valutaalap ugyan fontosnak tartja a görög gazdasági reformokat, de nem akarja, hogy további megszorítások sújtsák a szegényeket és a sérülékeny rétegeket - derült ki az EurActiv cikkéből.
Inkább álljanak fel!
A hét elején Meg Lundsanger, az IMF korábbi vezető beosztású tisztviselője a Reuters tudósítása szerint még azt javasolta, hogy a hitelelengedés ügyében kialakult patthelyzet feloldása érdekében a Valutaalap szálljon ki a görög válságkezelésből. Érvelését arra alapozta, hogy a szervezet többször figyelmeztette az eurótagállamokat: szorosabb, költségvetési integráció nélkül nem lesznek képesek fenntartani a valutauniót.
Ez azt jelenti, hogy közös szociális védőhálót kell alkalmazniuk, amelyet valamilyen közös adóból finanszíroznak, majd tovább kell lépniük ezen az úton. A folyamatban eljön a közös kötvénykibocsátás ideje is, azaz végül mindenképpen közös lesz a kasszájuk, ezért elkerülhetetlen, hogy már a görögök cechét is közösen vállalják.
Az euró végül is rendkívül sok hasznot hozott azoknak az jómódú, fejlett országoknak is, amelyeknek a zsebükbe kellett nyúlniuk Görögország megmentése érdekében. Csak ebből kénytelenek visszaadni valamit a szegényebb, fejletlenebb görögöknek. Itt az ideje azonban, hogy mindezzel felnőtt módra szembe nézzenek.