A görögök sorban állnak az ATM-ek előtt, mert attól tartanak, hogy a jövő vasárnapra tervezett népszavazást követően már nem vezetnek fel eurót a masinákból - jelentette a Reuters. Nincs pánik, de a rendőrség megerősítette a pénzkiadó gépek védelmét. Az athéni központi bank arról adott tájékoztatást, hogy óriási erőfeszítéseket tesznek az ATM-ek működésben tartásáért.

Ami azt illeti, lehet, hogy a banki ügyfelek már hétfőn sem vehetnek magukhoz eurót. Az Európai Központi Bank (ECB) ugyanis vasárnap dönt arról, hogy meghosszabbítja-e a görög pénzintézetek euróellátását. Ennek jelenleg egyetlen formája él, a rendkívüli helyzetekre fenntartott ELA-hitel, amelyet a központi bank vehet fel, hogy azután továbbhitelezze a kereskedelmi bankoknak. Az elmúlt napokban az ECB 89 milliárd eurós szinten tartotta ezt a forrást.

Kapcsolódó

Csődmenetrend

Borítékolható, hogy emelni kellene a jövő héten biztosan megugró igények kielégítésére, ám ha a népszavazás résztvevői az EU és IMF intézkedéscsomagjának elutasítása mellett döntenek, akkor az ECB keresztet vethet a pénzére. Emelés nélkül viszont az athéni vezetés korlátozni lesz kénytelen a tőkemozgásokat - a készpénzfelvételt és az átutalásokat -, azaz a görögök azonnal ízelítőt kaphatnak abból, milyen az, amikor az állam fizetésképtelen.

A hosszabbítás nem sanszos. Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport ugyanis elutasította Athén kérését, hogy hosszabbítsák meg az EU-IMF hitelprogramot, amely kedden ér véget. Az ECB viszont csak azt vállalta, hogy addig finanszírozza Görögországot, amíg program él vagy átveszi a helyét egy másik hitelmegállapodás. A Telegraph élő blogján idézett szakértők éppen erre hívják fel a figyelmet: ha nincs program, akkor nincs ELA. Jöhet a ciprusi megoldás - 2013 márciusában a szigetországban tőkekorlátozásokat vezettek be, amelyek egy része még ma is érvényben van.

Hazardőrök

Nem érti Alekszisz Ciprasz kormányfőt (képünkön elöl) az athéni ekathimerini.com hírportál - derül ki a site-on megjelent publicisztikai írásból. Bármi legyen is a referendum eredménye, tiszteletben fogom tartani - mondta a miniszterelnök. Mit ért ez alatt? - teszi fel a kérdés a hírportál. Azt, hogy csak szimpátiaszavazást kezdeményezett, hogy tanácsot kérjen a néptől? Vagy hogy van bármilyen esélye annak, hogy ne vegye figyelembe a szavazók döntését? Vagy azt akarja mondani, hogy végül ő fog dönteni, és csak tesz egy gesztust az embereknek, hogy véleményt nyilváníthassanak?

Valószínűleg egyikről sincs szó. A kormány egyszerűen hozott egy sokkoló döntést anélkül, hogy azt bármilyen előkészítés megelőzte volna. Még a bejelentésről szóló beszédet sem készítették elő. Görögország a katasztrófa fel felé halad néhány hazardőr döntés miatt. A görög átlagemberektől azt várják, hogy hozzanak meg egy az országuk jövőjét generációkra meghatározó döntést egy hét alatt. Arra sincs idejük, hogy a kérdést elolvassák, nem beszélve arról, hogy megvitassák, mit tegyenek. Az athéni Proto Thema című újság szerint a görögök 57 százaléka inkább elfogadná a donorok ajánlatát, mint hogy szakítson velük.

Most mi van?

Az előbbieket, a kormány kaotikus taktikázását látszik alátámasztani Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter meglepő nyilatkozata. Eszerint az athéni vezetés a népszavazásig hátra lévő időben tovább tárgyalna a hitelmegállapodásról az EU-val és az IMF-fel, és ha sikerül megegyezésre jutni, akkor azt fogják javasolni a szavazóknak, hogy tegyék az X-et a megegyezés elfogadása mellé.

A pénzügyér ezt azután mondta, hogy az eurócsoport a referendum kiírását úgy értelmezte, hogy az athéni kormány nem óhajt tovább tárgyalni. Varufakisz ezt követően megjegyezte azt is: nincs olyan jogi mechanizmus, amely szabályozná egy ország kilépését a közös európai valutát használó államok közösségéből. Ez igaz, ám szakértők emlékeztetnek arra, hogy számos rendezetlen kerülőút létezik. Ezek közül az egyik, hogy ha a bankoknak nincs euróforrásuk, akkor valamilyen párhuzamos fizetőeszközt kell kibocsátaniuk.

Kiszámíthatatlan pasas

Ciprasz a hírek szerint az eurócsoport ülése után beszélt Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel. A Telegraph cikkírói szerint rövid társalgás lehetett. A felek ugyanis jól ismerik egymást.

A francia államfő nincs rossz véleménnyel görög kollégájáról. Mindig a párbeszédet kereste, soha nem merevítette meg az álláspontját és azt hitte, hogy politikai szinten lehet rendezni a vitás kérdéseket a technokraták által kidolgozott intézkedéscsomagok helyett - idézett a Reuters egy informátort, aki tudja, hogyan vélekedik Hollande a görög politikusról. Az Európai Bizottság azonban nem sok időt fecsérel a politikai rizsázásra, az ECB, meg az IMF pedig még kevesebbet foglalkozik ilyesmivel.

Merkellel súrlódással kezdődött a kapcsolata, miután hagyta, hogy pártjában diskurzus alakuljon ki arról, mennyi jóvátétellel tartoznak még a németek a görögöknek a második világháborús megszállás alatt okozott károkért. Később javult a helyzet, és a német kancellár - a francia államfőhöz hasonlóan - úgy látta, hogy Ciprasz intelligens fiatalember, akivel lehet üzletet kötni. Erre azonban rácáfoltak az elmúlt hét eseményei.

Kígyót-békát

A Sziriza parlamenti képviselői és kormányának tagjai a múlt hét végén egymásnak adták a kilincset a tévéstúdiókban, ahol százszor elmondták, hogy a hitelezők meg akarják semmisíteni a görög embereket, még mélyebbre akarják taszítani őket nyomorúságukban. A kormányfő halogatta a legújabb - főként adóemeléseket, azaz megszorításokat tartalmazó - görög intézkedéscsomag elküldését az eurócsoportnak, míg végül a testületnek hétfőn nem maradt elég ideje a javaslatok áttekintésére.

Ciprasz közölte, hogy ez az utolsó ajánlatuk, részükről elmentek a falig, ám később fordult a helyzet. Szerdán öt órán át tárgyalt az uniós vezetőkkel, illetve Christine Lagarde-dal, az IMF igazgatójával - akik nem fogadták el a görög javaslatot, mert a sok adóemelés recesszióba taszítaná a görög gazdaságot -, majd ennek hatására elmozdult a kompromisszum felé.

Az értekezlet után kiment a szobából, hogy beszéljen delegációja tagjaival, akik a szomszédos helyiségben dekkoltak - meséli egy a találkozó körülményeit ismerő informátor. Aztán visszament nagy tekintélyű nemzetközi vezetőtársai közé, és közölte, hogy semmi sem elfogadható a számukra.

Jó rendőr, rossz rendőr

A delegáció tagjai között volt a magát "szabálytalan marxistának" tartó Jánisz Varufakisz (civilben közgazdász professzor), ami a kettejük viszonyáról kialakult kép alapján fontos körülmény. Különböző-e ez a két politikus vagy sem? Az egyik csak nyíltan megfogalmazza-e, amit a másik is gondol, vagy mást akarnak? Sokan találgatták ezt a kérdést.

A hitelezők képviselői fellélegeztek, amikor Ciprasz április végén átszervezte a görög tárgyalódelegációt, háttérbe tolva Varufakiszt, aki ideológiai kiselőadásaival agyára ment pénzügyér kollégáinak. (Azok ugyanis konkrét számok és intézkedések megtárgyalásában látják a pénzügyminiszterek feladatát.) Az együttműködés azonban csak kicsit javult. Egy a tárgyalásokban érintett uniós diplomata szerint Varufakisz és Ciprasz egy húron pendülnek. Csak a stílusuk más. A különbség csak egy mítosz, amit tudatosan táplálnak - fogalmaz az informátor.

A Reuters pénteken nem talált embert Brüsszelben, aki tippelni mert volna arra, mit lép a görög kormányfő a hét végén. Talán bevállalja a csődöt, ami aztán rádöbbenti, hogy miniszterelnökként első számú feladata az ilyen társadalmi sokkok elkerülése, ha belebukik is - vélte egy uniós diplomata. A népszavazás kezdeményezésére senki sem számított, ami viszont visszaigazolja a görög kormányfőről kialakult képet: teljesen kiszámíthatatlan.