A francia kulturális minisztérium vaskos javaslatcsomagot készített arról, milyen módszerekkel lehetne támogatni az anyanyelvű kultúrát, illetve általában az interneten elérhető tartalmakat előállító alkotókat. A tervezet előkészítését Francois Hollande államfő különbizottságra bízta, amelyet Pierre Lescure, a Canal Plus tévécsatorna korábbi vezetője irányított - derül ki a Financial Times beszámolójából. Az elképzelés legeredetibb ötlete egy új adó, amelyet az okostelefonokra, a táblagépekre, a videojáték-konzolokra, az elektronikus könyvolvasókra, egy szóval minden olyan berendezésre kivetnének, amelyekkel az internethez kapcsolódva különböző kulturális tartalmak is elérhetőek.

Azoknak a vállalatoknak, amelyek ezeket a készülékeket gyártják, át kell adniuk bevételük kicsi részét az eszközeikkel elérhető tartalmak alkotóinak - indokolta a javaslatot Aurélie Filippetti kulturális miniszter. Az előkészítő bizottság szerint az adózással lehet korrigálni azt az egyensúlytalanságot, hogy az internetes piac egyes szereplői, akik jelentősen hozzájárulnak a forgalom bővüléséhez, kevésbé részesülnek annak hasznából, mint mások. Az új adóval, amelynek kulcsa kezdetben az árbevétel egy százaléka lenne, majd ez felmehetne 3-4 százalékra, a jövő év költségvetésben számolnának először.

Kicsi, de szép

Filippetti hangsúlyozza, hogy ezzel az adókulccsal, nagyon szerény pluszterhet raknának a készülékgyártókra, mert nem akarják ezeket büntetni, és nem akarják a feketepiacot erősíteni. Számításaik szerint az adó minden egy százalékából 86 millió euró folyhatna be a költségvetésbe. Az új közteher nem veszélyeztetne munkahelyeket Franciaországban, mivel az érintett gyártók igen kevés embert foglalkoztatnak az országban.

Az okostelefon-adó előzményének tekinthető a számítógépes hardverekre kivetett illeték, amelyből azokat az alkotókat kárpótolják, akik műveit illegálisan másolják a felhasználók, megfosztva őket a jogdíjaik jelentős részétől. Franciaország ebből a forrásból évente 200 millió euró bevételre tesz szert.

A Lescure-féle bizottság 500 oldalas jelentésében 80 javaslatot tesz, ezek egyike az új adó. Emellett a megszüntetnék azt a támogatást, amelyet a távközlési szolgáltatók fizetnek filmek készítéséhez, ehelyett egy, az árbevételüket terhelő egységes adót vetnének ki rájuk. Eltörölnék az illegális letöltésen rajta kapott internetezők büntetését is, amelyet a korábbi államfő, Nicolas Sarkozy ciklusa alatt vezettek be, viszont ezzel egyidejűleg lerövidítenék azt az időt, amely a filmek és a tévésorozatok első vetítése, illetve viszonylag olcsón megvásárolható video-cd változataik megjelenési között telik el.

Ragadós minták

A magán-nyugdíjpénztári vagyon két évvel ezelőtti magyarországi államosítása bizonyíték arra, hogy a kormányok szívesen veszik át egymás ötleteit költségvetésük kiadási és bevételi oldalának kiigazítására. A magyar intézkedéssel egyidejűleg a lengyel kormány jelentette be, hogy hosszú lejáratú nyugdíjkötvények kibocsátásával kárpótolják a magánalapokat azért, hogy az ügyfeleik befizetéseinek egy részét a büdzsébe irányítják. Egy évvel korábban Litvánia csökkentette a magánmegtakarításokba irányított nyugdíjjárulékokat. Észtország 2009-ben befagyasztotta a befizetéseket - ez volt a magyar kormány első terve -, hogy pénzhez jusson, igaz, később visszaállították az eredeti rendet. Az államosítás ősmodellje azonban Argentína, amely 2001-ben 3,2 milliárd dollár nyugdíj-megtakarítást konfiskált el, mielőtt beszüntette volna az államadósság törlesztését. Miután a 2005-ös adósságátalakítást követően elkoptak az adóbevételek, a Buenos Aires-i kormány cakli-pakli államosította a 24 milliárd dollár értékű vagyont kezelő magánnyugdíjrendszert.