Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök tévényilatkozatban jelentette be, hogy hétfőn zárva lesznek a bankok Görögországban és tőkekorlátozásokat vezetnek be, azaz korlátozzák a készpénzfelvételt és az utalásokat. Nyugalmat kért az emberektől és azt mondta, hogy betéteik biztonságban vannak. Ezt megelőzően a BBC a Pireaus Bank vezetőjére hivatkozva már előre jelezte a bankok zárva tartását. A Reuters szerint az athéni tőzsde szintén zárva tarthat.

"A görög kormány által tett, a pénzügyi mentőprogram rövid meghosszabbítására vonatkozó kérés elutasítása európai mércével mérve váratlan lépés volt, megkérdőjelezte egy szuverén nép jogát a döntéshez" - mondta Ciprasz a görög néphez intézett televíziós beszédében.

"Ez a lépés arra indította az Európai Központi Bankot, hogy korlátozza a görög bankok számára elérhető likviditás összegét és arra kényszerítette a görög jegybankot, hogy banki szünnapra és a pénzfelvételek korlátozására tegyen javaslatot" - indokolta a döntést a kormányfő. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az állampolgárok bankbetétei "teljes mértékben garantálva vannak".

Ciprasz nem tért ki arra, hogy meddig maradnak zárva a görögországi bankok és nem közölt részleteket a tőkekorlátozásokról sem.

A Reuters emellett Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter hétfőn megjelenő interjúját szemlézte. A pénzügyér szerint Angela Merkel kancellár asszony tartja a kezében a kulcsot, amelyet a megfelelő zárba illesztve és elfordítva Görögország megállapodhat hitelezőivel, hogy elkerüljék az öt éve kirobbant adósságválság szörnyűséges végső következményeit. Varufakisz ezt abban az interjúban mondta, amely holnap jelenik meg a Bildben.

Találják ki!

A pénzügyminiszter közölte, hogy az athéni kormány nem szándékozik letenni semmilyen új javaslatot az eurótagállamok és a Nemzetközi Valutalap asztalára. Szerinte az EU, az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF dolga, hogy kitalálja, milyen kompromisszumot tartanának elfogadhatónak Athénban. Az európai kormányok vezetőinek a tettek mezejére kell lépniük.

Közülük az unió legerősebb államának vezetőjeként Angela Merkel a legfontosabb, ezért az ő kezében van a megoldás kulcsa. Varufakisz reméli, hogy a kancellár asszony használni fogja befolyását a válság megoldása érdekében. (Németország adta a legtöbbet a görögöknek nyújtott több mint 300 milliárd eurós hitelhez. Az összeg hatvan százalékát biztosították az eurótagállamok.)

Hol akarunk élni?

A görög pénzügyér elismételte, miért döntöttek úgy, hogy népszavazást kezdeményeznek. Nem tudtuk elfogadni, de egyben egyszerűen elutasítani sem a donorok ajánlatát, és mivel a dolog óriási jelentőségű Görögország jövője szempontjából, úgy gondoltuk, hogy az ország polgáraihoz kell fordulnunk. Elmagyarázzuk, miért ellenezzük ezt a fajta megállapodást, de a döntést rájuk hagyjuk.

Varufakisz jelezte, hogy kormánya nyitott az EU-ECB-IMF hármas új javaslataira. Ezek elemeit bevennék a népszavazásra feltett kérdésbe, ha "jelentősen jobbnak" bizonyulnának azoknál az intézkedési indítványoknál, amelyek szombaton az asztalon maradtak. Ezután sajátos párhuzamot húzott az elmúlt hónapokban kibontakozott menekültválság és saját kormányát ért sérelem között.

Ha Európa megengedi, hogy egy olyan szörnyű dolog megtörténjen, ami szerinte a görög kormánnyal történt, nevezetesen, hogy hitelezői megalázták a görögök választott vezetését, akkor az európaiaknak fel kell tenniük ugyanazt a kérdést, amelyet a napokban az olasz kormányfő is feltett a menekültválság kezelésének kurdarcával kapcsolatban. Akarunk-e olyan Európát, amelyben így mennek a dolgok vagy sem? Olvasóira bízta, hogy kitalálják, mi az összefüggés a két dolog között.

Az IMF kész folytatni

Christine Lagarde, az IMF igazgatója közleményben tudatta, hogy tájékoztatta a Valutaalap vezetőségét a Görögországban kialakult helyzetről. Jelezte, hogy készek folytatni az együttműködést az athéni hatóságokkal, üdvözlik az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport és az ECB hasonló hozzáállását. Az IMF figyelemmel kíséri a közös európai valutát használó országokban kialakuló folyamatokat, és kész máshol is segíteni, ahol erre szükség lesz. Továbbra is úgy vélik, hogy a görög gazdaságot megfelelő strukturális és pénzügyi reformok végrehajtásával lehet stabilizálni és növekedési pályára állítani, amit megfelelő finanszírozási háttérrel kell megtámogatni.