Ha az olvasó kíváncsi arra, hogyan gondolkodik az európai jobboldal Európa jövőjéről és a világról, akkor a legjobb, amit tehet, hogy odafigyel arra, mit mond Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Szemben a legtöbb európai radikális jobboldali politikussal, Orbán egymás után nyeri a választásokat és nyílt stílusa inkább meggyőződésből fakad, mint a proteszt szavazatok megszerzésének szándékából - véli Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben élő, orosz származású publicistája, régiós szakírója.

Geopolitikai történet

Kapcsolódó

Szemben korábbi tusnádfürdői beszédeivel most nem a belpolitikára tette a fő hangsúlyt, hanem az európai radikális jobboldal geopolitikai hitvallását igyekezett összefoglalni. Ennek egyik eleme, hogy - összhangban Donald Trump amerikai elnök törekvésével - úgy véli, az államok többoldalú kapcsolatai helyett kétoldalú megállapodásokra kellene alapozni az új világrendet.

A magyar kormányfő megjegyezte, hogy az USA-nak egy esélye van, hogy felvegye a versenyt Kínával, amely demográfiai előnyben van vele szemben és technológiailag rendkívül fejlett. Senki sem tudja, hogy a két óriás át tudja-e szabni a világ működését úgy, hogy eközben elkerülik a katonai konfliktust. Ebben a kialakuló új rendben az EU-nak - amelyet Orbán továbbra is életképes nemzetközi szervezetnek tart - kétoldalú megállapodásokat kell kötnie Oroszországgal és olyan közel-keleti országokkal, amelyek segíthetnek a migráció megfékezésében.

Oroszok, törökök, egyiptomiak

Bershidsky idézi a magyar miniszerelnök véleményét, miszerint Ukrajna erőfeszítései ellenére nem lesz a NATO és az EU tagja, ehelyett a nyugati hitelezők "adósrabszolgájává" válik. Szerinte nem irreális az az orosz vállalkozás, hogy visszavigyék Ukrajnát a szoros orosz szövetségi rendszerbe. Mindezek alapján szerinte az EU-nak el kellene felejtenie a 2014-es ukrajnai beavatkozás miatt bevezetett Moszkva-ellenes szankcióit.

Emellett szerinte Törökországgal, Izraellel és Egyiptommal kellene szorosabb együttműködésre lépnie az uniónak, mert ezek segíthetnek a stabilitás fenntartásában a Közel-Keleten, ami a legjobb módja a bevándorlók távol tartásának Európától. Végül, de nem utolsósorban kiállt a közös európai hadsereg felállítása mellett.

Nem EU-ellenes

És ez a Bloomberg publicistája szerint fontos tanulságra mutat rá. Nevezetesen arra, hogy az európai nacionalisták nem EU-ellenesek. Orbán nem az az elszabadult hajóágyú, mint Nigel Farage, a brit függetlenségi párt vezére, nem az az örök választási vesztes, mint Marine Le Pen, a francia radikális jobb vezére és nem az a kiszámított helyezkedő, mint Matteo Salvini olasz belügyminiszter. Orbán Viktor jól pozicionálta magát az európai jobb-középen részben a Jobbik féken tartásával, részben azzal, hogy bent tartotta a Fideszt az Európai Néppártban.

És itt jön Bershidsky mondanivalójának lényege: amikor a magyarok miniszterelnöke a liberális EU-ra támad, akkor azt a tradicionális jobboldali-konzervatív pártok nevében teszi. Ezek akarják a 2019-es európai parlamenti választások fő témájává tenni a bevándorlást. Úgy véli, hogy ezen a szavazáson megállítható a világ nemzetek felettivé válása. Orbán nem leépíteni akarja az EU-t, hanem a Trump-féle USA gazdasági versenytársává és bizonyos kérdésekben (bevándorlás) partnerévé tenni.

A Bloomberg publicistája szerint ez a stratégia nem feltétlenül lesz nyerő, de mindenképpen összefüggő rendszert alkot. Hogy így lesz-e arra utalhat, ha meghalljuk Orbán nézeteinek visszhangját a politika fővonalába tartozó európai konzervatív politikusoktól. Európa jobboldali fordulata - ha tovább folytatódik - nem egyszerűen a mérsékelt jobboldalon túli, radikális proteszt pártok előretörése lesz, hanem a jobboldalon belüli stratégiaváltás. És éppen erről beszél Orbán Viktor.

A fotó forrása: AFP