„Hívlak benneteket, hogy gyertek vissza a hazátokba, gyertek vissza városaitokba, és gyertek vissza oda, ahol születtetek. Meg kell védened azt a a földet, amelyért a mártírjain a vérüket adták. Gyere vissza a földedre, és hozd vissza az életet minden olyan környékre, amelyet az izraeli megszállás és agresszió megpróbált elpusztítani. Hazád győzelme azon múlik, hogy visszajössz” – ezek Nabih Berrinek, a libanoni parlament elnökének szavai, aki televíziós beszédet intézett a nép felé.
A politikus szavai – amelyeket az Aljazeera idéz – persze buzdítóak, de mondhatni enélkül is tömegek indultak vissza az ország déli részébe közül, akik a lakhelyüket korábban elhagyni kényszerültek, hiszen hallották a híreket: szerdán a hajnali órákban életbe lépett a Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök által éjjel bejelentett fegyverszünet.
Az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével kötött megállapodás, amelyet Izrael kedden későn este hagyott jóvá, a konfliktus két hónapos leállítását követeli, emellett a többi között:
- Az izraeli hadsereg kivonul Dél-Libanonból, és a libanoni hadsereg megy be helyette.
- A Hezbollahnak a Litani folyótól északra kellene visszavonulnia és fel kell számolnia a fegyvergyártó üzemeit.
- Az UNIFIL, az ENSZ megfigyelő erői Franciaországgal és az Egyesült Államokkal együtt figyelemmel kísérik a tűzszünet végrehajtását.
Ugyanakkor messze nem világos, hogy ez logisztikai szempontból hogyan fog megtörténni, vagy
hogy a kitelepített libanoni és izraeliek tízezrei hogyan térnének majd vissza a lerombolt településeikre.
A mostani megállapodás bár jelentősen csillapíthatja a fellángolt feszültséget a térségben, az nem szól a egy sokkal kegyetlenebb háborúról, a gázairól, amely a Hamász 2023. októberi betörése 1200 ember halálát okozta és további százereket tett menekültté és földönfutóvá.
A mostani fegyverszünet szerdán hajnalban lépett életbe ám a megelőző 24–48 órában mindkét oldalon drámai mértékben megnövekedett az erőszak. Ez persze része a jól bevált háborús mintának: a tűzszünet előzménye általában a harcok intenzitásának fokozódása.
És természetesen a tűzszünet nem csodaszer
– szögezi le a The Conversation cikkírója.
A megállapodás számos pontból áll, de a lényege az Izrael és a Hezbollah közötti ellenségeskedés 60 napos leállítása. Ám amíg Joe Biden amerikai elnök és francia kollégája, Emmanuel Macron azt mondta, hogy a tűzszünet a „tartós nyugalom” alapja lesz, senki nem tudja, hogy mi fog történni a 60 napos időszak végén.
Béke lesz, vagy átterjed Szíriára?
A fegyverszüneti megállapodás része a Hezbollah kordában tartása is, ami magában foglalja az összes fegyvergyártó létesítmény és infrastruktúra leszerelését Dél-Libanonban. Ugyanakkor a Hezbollah fő szponzora, Irán leginkább Szírián keresztül szállít fegyvereket a Hezbollahnak. A tűzszünet feltételei pedig elvi lehetőségét adják annak, hogy Izrael újabb légicsapásokat hajtson végre Szírián belül annak érdekében, hogy az iráni fegyverek ne juthassanak a Hezbollah kezébe.
A tűzszünet ráadásul sok tekintetben az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es határozatán alapul, amely korábban véget vetett a 2006-os Hezbollah és Izrael közötti háborúnak.
Kissé ironikus, hogy most elismerik ennek az állásfoglalásnak a jelentőségét, miközben Izrael eddig nagyjából minden olyan ENSZ-határozatot figyelmen kívül hagyott, amely tűzszünetet követelt Gázában. Arról meg nem is beszélve, hogy az 1701-es határozatot soha nem hajtotta végre teljes mértékben sem Izrael, sem a Hezbollah.
Törékenynek látszik és könnyen el is törhet
A megállapodás másik feltétele szerint Izrael a 60 napos időszak alatt fokozatosan kivonja csapatait Dél-Libanonból. Tekintettel arra, hogy a tűzszüneti egyezmény nem rendelkezik (sokak szerint szándékosan) részletekbe menően a logisztikáról,
arra még egy kicsit várni kell, hogy az izraeli védelmi erők valóban kivonják-e csapataikat, és ha igen, hogyan, milyen mértékben.
További gond még, hogy a libanoni hadsereg és a biztonsági erők eleve komoly pénzszűkében vannak, arról nem beszélve, hogy képtelenek vagy talán nem is hajlandóak megkérdőjelezni a Hezbollah libanoni elsőbbségét.
A gázai helyzet még messze nincs lerendezve
A Hezbollah korábban ragaszkodott ahhoz, hogy a gázai háború befejezéséig nem megy bele semmiféle tűzszünetbe. A mostani megállapodás azt feltételezi, hogy ehhez a kitételhez már nem ragaszkodnak annyira. Mi több, könnyen lehet, hogy a Hezbollah-hal kötött tűzszünet további nyomást gyakorolhat a Hamászra, hogy megegyezzen Izraellel a még tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáról.
Mindenesetre a izraeli-Hezbollah tűzszünetre reagálva a Hamász tisztviselője, Sami Abu Zuhri a Reutersnek azt mondta, hogy a palesztin csoport „nagyra értékeli” a Hezbollah azon jogát, hogy megállapodást kössön népe védelmében.
Abu Zuhri azt is leszögezte, hogy a Hamász kész fegyverszünetet kötni Izraellel a gázai harcok leállítása érdekében.
Más kérdés persze, hogy a 14 hónapja tartó gázai háború tűzszünetének közvetítésére tett erőfeszítések eddig rendre kudarcot vallottak, Izrael eddig nagyjából minden javaslatot elutasított. Mindössze egyetlen hét volt amikor a harcok szüneteltek: ez 2023 novemberének végén történt.
Súlyos árat fizetett eddig mindenki
Ami egyértelmű, hogy a háború szaldója már így is brutális. A támadások során az izraeli hadsereg gyakorlatilag a dél-libanoni terület szétbombázta,
egyes becslések szerint a helyreállítás költsége alsó hangon 10 milliárd dollár így is.
A libanoni egészségügyi minisztérium november 24-i adatai szerint 2023 októbere óta legalább 3768 ember halt meg Libanonban és 15699 a sebesültek száma - beleértve a civil lakosságaot és a Hezbollah katonáit egyaránt. Utóbbiról nincs megbízható adat, a terrorista csopot nagyjából 500 főnél befejezte a számlálást, ám Tel Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete azt állítja, hogy a Hezbollah összesen 2450 embert veszített.
Közben a Hezbollah csapásai 45 civilt öltek meg Izrael északi részén és az izraeliek által megszállt Golán-fennsíkon. Ezen kívül az izraeli hatóságok szerint legalább 73 izraeli katona életét vesztette Észak-Izraelben, a Golán-fennsíkon és a dél-libanoni harcokban.
Libanonban csak a lakóépületekben okozott károkat 2,8 milliárd dollárra becsülik, és több mint 99 000 lakóegység pusztult el részben vagy teljesen
- közölte a Reuters.
Csak Bejrút déli külvárosában, a Hezbollah egyik fellegvárában, az izraeli csapások legalább 262 épületet romboltak le Bejrúti Amerikai Egyetem számításai szerint. Az izraeli hadsereg ezen kívül jelentős károkat okozott a Bekaa-völgy és Dél-Libanon falvaiban és városaiban is.
A Világbank jelentése 124 millió dollárra becsülte a mezőgazdaságban keletkezett károkat, több mint 1,1 milliárd dolláros veszteséggel, ami a termés- és állatállomány elpusztítása, valamint a gazdálkodók elköltözése miatti betakarításkiesés miatt következett be.
Az izraeli károk zömét a libanoni határ melletti területeken okozták a Hezbollah rakétái.
Izrael északi részén és a Golán-fennsíkon mintegy 55 000 hektár erdőterület, természetvédelmi terület, parkok és nyílt területek égtek le a háború kezdete óta – közölték az izraeli hatóságok.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint november 18-ig több mint 886 000 ember kényszerült elhagyni otthonát Libanonban, a háború kezdete óta pedig több mint 540 ezren menekültek Szíriába. ezzel szemben Izraelben mintegy 60 000 ember volt kénytelen elhagyni az otthonát.
A Világbank egy november 14-i jelentésében előzetesen 8,5 milliárd dolláros kárt és veszteséget írt felLibanon számlájára. Az ország GDP-je az előrejelzések szerint 2024-ben 5,7 százalékkal csökken, szemben a konfliktus előtti 0,9 százalékos növekedési előrejelzéssel.
A termények és az állatállomány pusztulása, valamint a gazdálkodók elköltözése miatt, a mezőgazdasági ágazat veszteségei meghaladták az 1,1 milliárd dollárt az elmúlt 12 hónapban. A turizmus és a vendéglátás, amelyek a libanoni gazdaság kulcsfontosságú áagazatai, a legsúlyosabban érintettek, a Világbank szerint a veszteségek elérik az 1,1 milliárd dollárt.
Az izraeli gazdaság is megszenvedte, a cechet a lakosság állta
A Hezbollah elleni háború Izraelben is durván megterhelte az államháztartást. A költségvetési hiány a GDP 8 százalékára nőtt, ami arra késztette mindhárom nagy hitelminősítő intézetet arra, hogy leminősítse az izraeli gazdaságot.
A konfliktus az ellátási lánc zavarait is súlyosbította, az inflációt 3,5 százalékra, a jegybank 1-3 százalékos céltartománya fölé emelte. Válaszul a jegybank magas kamatszintet tartott fenn az infláció visszaszorítása érdekében, magasan tartotta a jelzáloghitelek kamatait, és ezzel további nyomást gyakorolt a háztartásokra.
A G7 üdvözölte, csak egyvalamit kerülgettek, mint a forró kását
A vezető ipari országok külügyminiszterei határozottan támogatták az Izrael és a Hezbollah közötti azonnali tűzszünetet. Egyben azt követelték Izraeltől, hogy „könnyítse meg a teljes, gyors, biztonságos és akadálytalan humanitárius segítségnyújtást annak minden formájában” a gázai palesztinoknak, felróva, hogy az egy éven át tartó támadás így is példátlan élelmiszer-ellátási bizonytalansághoz vezetett.
Ugyanakkor elegánsan kikerülték a kérdést, hogy mikor és hogyan szándékoznak érvényesíteni a nemzetközi elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Jóáv Galant ellen – tudósított az AP.
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolta meg az izraeli vezetőket, az indoklás szerint okkal feltételezhető, hogy Netanjahu és Galant a szándékos éheztetést háborús módszerként alkalmazta, méghozzá a humanitárius segélynyújtás korlátozásával. A vádakat az izraeli tisztviselők természetesen tagadták.
Elszabotálnánk az elfogatóparancsot?
„Nem Magyarország lesz az, amelyik csapdát állít majd nekik” >>>Habár az olaszországi G7 találkozó hivatalos napirendjére tűzték a kérdést, a tagállami vezetők erősen megosztottak voltak a kérdésben.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter arra a kérdésre, hogy letartóztatnák-e Netanjahut, ha olasz földre lépne, azt mondta, hogy az elfogatóparancsok „végrehajthatatlanok”, mivel Netanjahu egy olyan kormány vezetője, amely nem tagja a bíróságnak. Arra a kérdésre, hogy ugyanez a logika érvényes-e Vlagyimir Putyin orosz elnökre is, aki ellen szintén kiadták az ICC-elfogatóparancsot, Tajani azt mondta, hogy a helyzet nem ugyanaz.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése pimasz, cinikus, folyamatban lévő konfliktusba avatkozott be jogi köntösbe öltözve politikai célokból, ezzel teljesen lejáratja a nemzetközi jogot; a döntéssel, amely olaj lehet a tűzre, szembe kell szegülni. A magyar kormányfő arról is beszélt, hogy még aznap meghívja az izraeli miniszterelnököt egy magyarországi látogatásra, hozzátéve, ha Benjamin Netanjahu eljön Magyarországra, garantálom, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, mi nem követjük az ebben foglaltakat, kizárólag a magyar-izraeli kapcsolatok minőségéből, állapotából indulunk ki.