A dollármilliárdos alapkezelő, Bill Ackman és felesége, Neri Oxman 5 százalékos részesedést vásároltak a Tel Avivban működő értéktőzsdében az intézmény bejelentése szerint. A tőzsde összesen részvényeinek 18,5 százalékát ajánlotta értékesítésre darabonként 20,60 sékeles áron, a CNBC számításai szerint így Ackmanék összesen 25 millió dollárt fizethettek a részesedésért. A gurun és nején kívül sok belföldi befektető is vásárolt, mellettük főleg amerikaiak, európaiak és ausztrálok, így a tőzsde közlése szerint erős a bizalom az ország gazdasága és maga az intézmény iránt egyaránt. A tőzsde a befolyó vételárat az infrastruktúra fejlesztésére akarja fordítani.
Mint egykor Soros
A 57 éves Bill Ackman, a Pershing Square Capital Management alapítója és vezérigazgatója az elmúlt két évtizedben sok érdekes, esetenként szokatlan, de többnyire szép nyereséget hozó ügyletével hívta fel magára a figyelmet.
Lassan a piac úgy kezd rá tekinteni, mint egykor Soros Györgyre, vagy más elhíresült gurukra,
mint például Carl Icahn, akivel Ackman többször össze is csapott ügyletei során: volt, hogy Icahn egy cég minél több részvényét próbálta megvenni, Ackman pedig minél nagyobb short pozíciót nyitott benne.
Kötvénykirály
Tavaly ősszel Ackman meglepte a piacot, amikor 4 százalékos hozam mellett shortolni kezdte az amerikai 10 éves állampapírt, vagyis további árfolyamesésre, így hozamemelkedésre számított. Az ügylet bejött neki: noha csökkent már az infláció és a kamatemelési ciklus a végéhez közeledett Amerikában, jól érezte, hogy még egy utolsó befektetői pánikszakasz hátravan, amikor sokan alacsony áron szabadulnak kötvényeiktől. Ez be is következett, a hozam fel is szaladt 5 százalékra, Ackman pedig zárta a pozíciókat, és amikor bejelentette, hogy besöpörte a nyereséget, meg is fordult a piac: szakadatlanul esett a hozam, 4 százalékig.
Ez már azt mutatta, hogy Ackmant komolyan veszik, rádöbbentek az ijedt kötvénytulajdonosok, hogy ha Ackman vásárol, akkor már nekik sem kell olcsón elherdálniuk papírjaikat. Hírneve, tekintélye ezzel igen magasra nőtt, pláne, hogy egy ideje nincs a piacon hasonló guru, hisz a korábbiak kiöregedtek, 90-es éveikben járnak, Warren Buffett pedig, akinek hírneve töretlen, más típusú, konzervatív befektető.
Aktív öregdiák
Kérdés, hogy ha nincs a Hamász elleni háború, akkor is vásárolt volna Ackman az izraeli tőzsderészvényekből, vagy épp arra gondolt, hogy akkor kell vásárolni, amikor mások félnek ezt megtenni, és így alacsonyabb az ár, mint békeidőben. A háború megítélése körüli vitába egyébként aktívan belefolyt Ackman, mint a Harvard egykori hallgatója, miután a egyetemisták egy része aláírt egy nyilatkozatot, melyben Izraelt okolják a Hamász október 7-i, családok és gyerekek lemészárlását jelentő terrortámadásáért.
Ackman ezt elfogadhatatlannak tartotta, úgy gondolta, hogy egykori alma matere nem lehet a terror támogatója, és egy igen terjedelmes, az X-en közzétett nyílt levélben követelte a Harvard igazgatójától, hogy ne adjon szabad teret ezeknek a folyamatoknak. A botrány akkora lett, hogy a Harvard első emberének kongresszusi meghallgatáson is részt kellett vennie, ahol elmarasztalták gyűlöletbeszéd miatt, és végül kénytelen volt lemondani állásáról.
Támogatta a palesztinokat, a terrort ítéli el
Ackman az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy ő nem palesztinellenes, hanem terrorellenes. A palesztinokat támogatja, sőt, mint elmondta, több millió dollárt szánt gazdasági fejlődésük elősegítésére és a békés egymás mellett élés támogatására. Erre persze csak a ciszjordániai részeken volt lehetőség, ahol mérsékelt palesztin vezetés van hatalmon, a Gázai övezettel nem lehetett mit kezdeni, hisz azt 2007 óta a Hamász uralta.