Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint Joe Biden elnöknek ki kell tartania 4 billió dolláros gazdaságélénkítő csomagja mellett. Még akkor is, ha ez idén és jövőre az infláció megugrását eredményezheti, ami magasabb kamatokhoz vezet. Ha végül egy kicsit magasabb kamatokkal jellemzett környezet lesz a vége, az tulajdonképpen pozitív lehet a társadalom és a Federal Reserve, a jegybank szemszögéből is - mondta a korábban a Fed elnöki tisztjét is betöltő pénzügyminiszter a G7-ek hétvégi ülését követően a Bloomberg hírügynökségnek.

Az infláció körüli vita az elmúlt hetekben erősödött fel, ami nem csoda, hiszen a különböző országok és főleg az Egyesült Államok gazdaságának újranyitásával mindenhol az árak megugrását lehetett tapasztalni. A vita alapvetően a Yellen álláspontját képviselők, akik szerint az áremelkedés csak egyszeri hatás - az egyszeri gazdaságélénkítő csomagok és az ellátási láncokban kialakult szűk keresztmetszetek következménye - és azok között, akik szerint az állami segítségek hatalmas összegei a pénzromlás tartóssá válásához vezetnek - zajlik.

Kapcsolódó

Lehet még jobban is nyomni

Yellen szerint a Biden által tervezett élénkítő csomag éves szinten mintegy 400 milliárd dollárral növelné az Egyesült Államok költségvetési kiadásait, s szerinte ez nem elegendő ahhoz, hogy az infláció túllövéséhez vezessen. Bármilyen megugrás az árakban a mentőcsomagnak köszönhetően csak ideiglenes lehet, a s jövőre már el is tűnik. Már egy évtizede harcolunk a túl alacsony infláció ellen és tartjuk túl alacsonyan a kamatokat, s nagyon szeretnénk már egy olyan környezetet, amikor a hozamok normális szintre ugranak, s ha ez segít egy kicsit enyhíteni a problémákat, akkor ez nem egy rossz hanem egy kifejezetten jó dolog - tette hozzá.

Az Egyesült Államokban, a világ többi részéhez, így Magyarországhoz és az Európai Unióhoz hasonlóan az elmúlt hónapokban megugrott az infláció. Áprilisban ennek mértéke már elérte éves szinten a 4,2 százalékot is. Ugyanakkor a Fed megerősítette, hogy havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlási programját csak akkor kezdi el csökkenteni, ha a további jelentős előrelépést lehet tapasztalni az inflációban és a foglalkoztatásban. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa május végén viszont például azt jelezte, hogy a következő júniusi ülésen várhatóan a kamatemelés eszközéhet fog nyúlni.

Mindenki nyugtat mindenkit

A Fed elnöke Jerome Powell folyamatosan arról próbálja meggyőzni a befektetőket, hogy a jegybank nem vonja vissza a gazdaság élénkítésére meghozott lépéseit. Mostani előrejelzéseik szerint az irányadó kamatláb az Egyesült Államokban egészen 2023-ig a nulla szint közelében maradhat. Yellen szerint nem szabad felhagyni a gazdaság megsegítésével, ezek a mentőcsomagok ugyanis szerinte nem élénkítésnek tekinthetők, hanem az amerikai gazdaság hosszútávú igényeibe történő befektetésnek.

A világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G7 országok pénzügyminiszterinek és jegybankvezéreinek május végi telefonon megbeszélésén állítólag már kérték Yellent, hogy mondja el véleményét az infláció várható alakulásával kapcsolatban. Akkor a G7-ek pénzügyi vezetői állítólag egyetértettek abban, hogy az év hátralevő részében tapasztalható áremelkedés csak átmeneti lesz.

Yellen most megerősítette ezt az álláspontot azzal, hogy

bármilyen megugrás is várható az inflációban, azt a monetáris politika világszerte kezelni tudja majd.

Az mindenesetre látszik, hogy a befektetők Európában is elkezdtek a hozamok emelkedésére játszani, folyamatosan nő például a negatív hozamú német államkötvények hozamemelkedésére számító pozíciók nagysága, s a befektetők körében eközben már arról megy a találgatás, hogy az eurózóna sérülékenyebb országaiban milyen következményekkel járhat a finanszírozási költségek várható növekedése.

A G7 országok hétvégi ülésének az infláció témája csak mellékszála volt egyébként, a fő téma a minimális vállalati adókulcsról szóló megállapodás volt.