A Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa mínusz 0,1 százalékon hagyta a betéti rátát, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák.

A testület fenntartotta továbbá azt az előző ülésén hozott döntését is, hogy korlátlanra emelte az állampapírok vásárlásának az összegét.

Kapcsolódó

A monetáris tanács lefelé módosította idei növekedési előrejelzését, és immár arra számít, hogy a március végével záródó folyó pénzügyi évben 4,7 százalékkal csökken a hazai össztermék (GDP) az eddig várt 3-5 százalék helyett. A 2021-es pénzügyi évre 3,3 százalékos növekedést vár a BOJ az eddig becsült 2,8-3,9 százalék helyett.

A fogyasztói árak 0,5 százalékos csökkenését jósolja most a japán jegybank a folyó pénzügyi évre a korábban várt 0,4-0,8 százalék csökkenés helyett, és arra számít, hogy 2023 elejéig biztosan a 2 százalékos inflációs cél alatt marad a mutató.

A japán központi bank 2013 áprilisában indította el agresszív monetáris lazítási politikáját, hogy kihúzza a világ harmadik legnagyobb gazdaságát a deflációs spirálból. A Bank of Japan korábban azt remélte, hogy a 2020 márciusában végződő pénzügyi évben sikerül elérni a 2 százalékos inflációs célszámot, de már 2019 márciusában világossá vált, hogy irreális erre számítani.

A japán gazdaság a koronavírus-járvány kirobbanása előtt is nehéz helyzetben volt, mivel jelentősen visszafogta a belső fogyasztást az, hogy októberben 8 százalékról 10 százalékra emelték az általános forgalmi adó kulcsát. Október-decemberben évesítve 7,2 százalékkal csökkent a japán gazdaság teljesítménye. Az idei első negyedében a GDP 2,2 százalékkal zsugorodott, így a japán gazdaság technikai értelemben recesszióban van.