Vezető japán kormányzati tisztségviselők is megszólaltak már annak kapcsán, hogy a jen árfolyama ismét többéves mélypontra zuhant a nemzetközi devizapiacon. A dollár/jen keresztárfolyam hétfőn átvitte az elmúlt hónapban komoly akadálynak bizonyuló 131,29-es szintet, és már 134 fölé emelkedett, ilyen gyenge utoljára 2003-ban volt a japán fizetőeszköz a zöldhasúval szemben.

Nagyon fontos, hogy a devizaárfolyamok stabilak maradjanak és tükrözzék a gazdaság fundamentumait. A kormány épp ezért a devizapiaci fejleményeket és azok gazdaságra gyakorolt hatásait fokozott figyelemmel figyeli és sürgősnek ítéli a helyzetet  - mondta kedden Sunicsi Szuzuki pénzügyminiszter, amikor az árfolyam átlépte a 132-t. Az álláspontot megerősítette Hirokazu Matsuno kormányszóvivő is a nap folyamán. Konkrét lépések hiányában azonban ezek egyelőre csak üres szavak maradtak, különösen azért, mert a jen gyengeségében nagy szerepet játszó Bank of Japan elnöke, Harihudo Kuroda nem sokat tett a gyengülés megállítása érdekében.

Reménykednek az inflációban

parlamenti beszédében kifejtette, hogy a jegybank változatlanul ragaszkodik az alacsony kamatokhoz. Márpedig ez az, ami elsősorban fűti a jen gyengülését egy olyan világban, ahol az elszálló infláció miatt az összes nagyobb jegybank szigorításra készül. Sőt, Kuroda abban reménykedik, hogy olyan ciklus indul majd be, amelyben a több évtizedes deflációt a szigetországban mérsékelt áremelkedéssel és mérsékelten emelkedő vállalati profitokkal jellemezhető.

A piacon eközben egyre nagyobb a spekuláció abban az irányban, hogy a kormányzat lépni fog valamit a jen gyengülésének megállítása érdekében, vagy legalábbis annak fékezésére. A verbális intervenció egyszer már hatásosnak bizonyult, az elmúlt egy hónapban egy gyengülési hullámot követően stabilizálódni látszott a kurzus. Ennek örült is a kormány, mivel a japán cégek többsége már kezdte kellemetlennek érezni a jen gyengülését.

Azonban az elmúlt hónapban Kuroda folyamatosan azt hangoztatta, a Bank of Japant semmi sem készteti arra, hogy változtasson hozzáállásán, szerinte a jelenlegi körülmények soha vissza nem térő alkalmat adnak a japán gazdaságnak ahhoz, hogy kibillenjen a defláció fogságából. A világ többi részében tapasztalthoz hasonló, megugró inflációtól nem tart Japánban, mert véleménye szerint a mostanihoz hasonló kínálati oldalról érkező áremelkedési hullám nem lesz tartós, s ha lecseng, visszatérnek a korábbi deflációs nyomást elősegítő erők.

Dollár/jen keresztárfolyam, hetes
Dollár/jen keresztárfolyam, hetes
Kép: Napi.hu, Lovas-Romváry András, stooq.com

Míg néhány évvel ezelőtt még az amerikai külügyminisztérium is kongatta volna a vészharangokat a jen gyengesége miatt, a helyzet mostanra jelentősen megváltozott.

A Trump-kormányzat idején ugyanis az Egyesült Államokkal szemben nagy kereskedelmi többlettel rendelkező gazdaságokat, ha azok devizája jelentősen gyengült, előszeretettel vették fel az úgynevezett "devizamanipulátorok" listájára. Most azonban elemzők szerint az amerikai gazdaságpolitika irányítói egyáltalán nem bánják, ha a jen gyengülése miatt a japán import egy kissé olcsóbbá válik, ez ugyanis hozzájárulhat az Egyesült Államokban is erősödő inflációs nyomás enyhüléséhez.