Európa szundikáló gazdaságát az a rémálom gyötri, hogy ha egyszer felébred elszabadulnak az árak. A kérdés az, hogy amikor véget érnek a korlátozások, és megindulhat a fogyasztás azokban az ágazatokban, elsősorban a vendéglátásban és az idegenforgalomban, amelyeket a legsúlyosabban érintett a pandémia, lesz-e akkora a kereslet, hogy jelentősen emelkedjenek az árak? - írja a Bloomberg. Az emberek várhatóan megrohanják a fodrászatokat, a vendéglőket és az utazási irodákat, miután a bezártság alatt kényszerűen nőttek a megtakarításaik.

A közgazdászok egy része arra számít, hogy nekilendül az infláció, miután a közlekedéstől az üdülésig minden ágazatban drágulást hoz majd a hirtelen megjelenő nagy kereslet. A kötvényhozamok, az inflációs kockázatok előrejelzői világszerte növekednek, ami arra utal, hogy a befektetők eladják kötvényeiket, mert fix kupont (hozamot) ígérő értékpapírok az inflációs környezetben rossz befektetésnek számítanak. Eközben az USA-ban nő a kiskereskedelmi forgalom az Egyesült Királyságban drágulást látunk, azaz abban a két országban erősödik a fogyasztói kereslet, amely viszonylag jól halad az oltások beadásával.

Kapcsolódó

Fékező tényezők

Várakozások szerint az eurózóna tavaly inflációs adata 0,9 százalék lesz és legalább két tényező fékezi a pénzromlás felgyorsulását. Az egyik, hogy itt lassabban halad a vírus elleni immunizáció, a másik, hogy a békeidőket tekintve egy évszázada nem látott szinten van a munkanélküliség. Egyszerre reménykedünk és aggódunk - adott hangulatjelentést ágazatáról Christos Paschos, egy görög szállodatulajdonos. Tavaly 15 százalékkal volt kénytelen csökkenteni árait, hogy magához csalogassa a kevés vendéget. Egyelőre nem tervez áremelést 2020-hoz képest, de mint mondja, majd meglátjuk, mi lesz.

A közgazdászok fekvő K alakú kilábalásra számítanak, amelyben egyes ágazatok meredeken elindulhatnak fölfelé, míg mások szerényebb bővülésre számíthatnak. Ezt azt is befolyásolja, hogy az egyes kormányok különböző gazdaságösztönző programokat futtatnak, és az uniós helyreállítási alap költései lassan indulnak.

A szolgáltatók egy része, például a fodrászok arra figyelmeztetnek, hogy kénytelenek árat emelni, mert kicsi profitrátával dolgoznak, miközben nem üzemelhetnek teljes kapacitással. Érzékelünk áremelkedést, miután sok vállalkozás csak feleannyi vendéget fogadhat, mint amennyit tudna mondta ezzel kapcsolatban Harald Esser, a német fodrászok szövetségének elnöke. Az eurózónában azt látjuk, hogy míg a fodrászok emelnek, a szállodák árengedményeket adnak, a vendéglők pedig tartják az áraikat.

Hol a pénz?

Az inflációt várók azzal érvelnek, hogy az államok és a központi bankok válságkezelés címén irtózatosan sok pénzt öntöttek a gazdaságba, ami elkerülhetetlenül inflációhoz vezet. A kérdés persze, hogy a fogyasztásba megy-e pénz, ugyanis a kriptovaluták árfolyam-emelkedése és a kisbefektetők napi tőzsdei részvénykereskedésének felfutása (amit a Reddit közösségi portál megkönnyít) arra utal, hogy máshová is folyhat a pénz. A tőzsdei spekulációkban aztán ugyanolyan gyorsan elvesztheti az értékét, mintha felpörögne az infláció.

Azok a fogyasztók, akiknek stabil volt az állása a pandémia alatt, sok pénzt tehettek félre, miután nem tudták elkölteni például utazásra. Maeva Cousin, a Bloomberg Economics elemzője úgy becsli, hogy tavaly a megszokottnál 300 milliárd euróval több pénz folyt be az eurózóna bankjaiba a kiadási lehetőségek korlátozottsága miatt.

Utazna már a nép

Manabesh Chatterjee, a frankfurti PlanReisen utazási ügynökség vezetője nagyon erős érdeklődésről számol be, sokan alig várják, hogy végre utazhassanak. A TUI AG a napokban jelezte, hogy a nyári foglalások ára 20 százalékkal magasabb, mint 2019-ben. Fritz Joussen, a cég vezetője szerint ez egyértelműen a bankszámlákon egy év alatt felhalmozott pénzre vezethető vissza.

Az Európai Központi Bank úgy látja, hogy lesznek ugyan itt-ott megugró árak, de a központi ösztönzések, például adókedvezmények kifutása fékezni fogja a drágulást. A bank 2021-re egyszázalékos, áremelkedés jósol az eurózónában, amit 2023-ra is csak 1,4 százalékra megy fel.