Az amerikai szenátus demokrata képviselőinek terve a leggazdagabb 700 milliárdos megadóztatására egy hét alatt kútba esett – derül ki a Financital Times beszámolójából. A párt mérsékelt szárnyához tartozó politikusok ugyanis nem támogatják az ötletet, amelynek célja az lett volna, hogy forrást teremtsen a Joe Biden elnök vezette kormány 2000 milliárd dollár keretösszegű szociális és infrastruktúra-fejlesztési programjának finanszírozásához. A terv, amelyet Ron Wyden a szenátus pénzügyi bizottságának demokrata elnöke jegyzett, felrúgta volna a jövedelemadó-számítás hagyományos módját.

Az adószámítások hüvelykujj szabálya szerint jövedelemadót csak realizált jövedelem, azaz bér, fizetés és ingatlanok, részvények vagy más vagyonelemek eladása után befolyó összeg után lehet szedni. Ezzel szemben Wyden azt javasolta, hogy a legalább egymilliárd dolláros vagyonnal vagy évi 100 milliós bevétellel rendelkezők számított vagyongyarapodásuk után is fizessenek, azaz az év elején és az év végén kiszámítható vagyonuk különbsége – például tőzsdei tulajdonrészeik értéknövekedése – után is adózzanak. Az ördög azonban a részletekben rejlik, például abban, hogy a szupergazdagok bonyolult céghálózatainak értékváltozását alig lehet nyomon követni, viszont agyon lehet manipulálni.

Wyden ugyan arra készült, hogy előáll terve részleteivel, ám erre már nem volt módja, mert kiderült, hogy néhány demokrata szenátor semmiképpen sem támogatná az újfajta jövedelemadó bevezetését. Mivel a szenátusban minimális, egyfős többsége van a kormányzó pártnak, ez azt jelentette, hogy a terv a kukába kerül.

Van másik!

Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor abba kötött bele, hogy helytelen lenne bizonyos társadalmi csoportokat kitüntetett adóval sújtani. Mark Warmer virginiai szenátor ugyan értelmes ötletnek tartja a szupergazdagok megadóztatását, ám a részletekkel baj lehet, ha például a különféle vagyonelemek – részvény, ingatlan, műtárgy – között különbséget kellene tenni. Más demokrata politikusok nem részletezték mi a bajuk a javaslattal, csak annyit mondtak, hogy sok minden szól ellene.

Ezért aztán a néhány nappal korábban felmerült javaslat pestiesen szólva semmi perc alatt lekerült a tárgyalóasztalról. Wydent azonban, aki mögött nyilván az elnök áll, nem lehet ilyen könnyen leszerelni. Gyorsan kiderült, hogy van másik adóemelési javaslatuk, amivel forrást lehetne teremteni a Biden-adminisztráció programjaira. E szerint minimumadót vetnének ki a 200 legnagyobb amerikai vállalatra. Így elkerülnék a vállalati nyereségadó általános növelését vagy a személyi jövedelemadó emelését.

Menni fog

A terv pontosan úgy szól, hogy a részvényeseiknek több mint egymilliárd dollár éves profitot jelentő cégeknek legalább 15 százalék adót kellene betolniuk a költségvetésbe, amiből tíz év alatt 300-400 milliárd dollár bevétel érkezhetne, a 2000 milliárdos kiadás nagyjából húsz százaléka. Üzleti szervezetek persze azonnal protestálni kezdtek, amint meghallották a dolgot, ám Kyrsten Sinema arizonai mérsékelt demokrata politikus, a félredobott javaslat egyik legnagyobb ellenzője, ezt az adótervet már támogatja.

Az ötletet ugyanis a CNN szerint összekötnék a világszintű 15 százalékos vállalati minimumadó-javaslattal, amit az USA szorgalmaz a nemzetközi szervezetekben. Ezért aztán a Fehér Ház optimista azzal kapcsolatban, hogy az új adójavaslat még a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 október 30-31-ei csúcsértekezlete előtt megkaphatja a demokrata párti képviselők és szenátorok támogatását. Így Biden elnök úgy vehetne részt a tanácskozáson, hogy elmondhatná: kormánya élen jár a környezetvédelmi (infrastrukturális) fejlesztések és a szociális reformok terén.