Az Európai Bizottság szerint nem indokolt a Magyarország ellen a jogállami feltételrendszer keretében indított eljárás leállítása, és a szeptemberben javasolt, ezért hét és fél milliárd eurós pénzügyi kötelezettségvállalás befagyasztását is fenntartja. A testület értékelése szerint a magyar kormány nem teljesítette a november 19-i határidőre valamennyi vállalását.

A még nem hivatalos döntés a Szabad Európa értesülése szerint azon a szerda délutáni megbeszélésen született, amelyen Ursula von der Leyen, a testület elnöke, a három ügyvezető alelnök és három biztos vett részt. Az Európai Bizottság a magyar teljesítésről szóló értékelését a tagállamok képviselőiből álló pénzügyminiszteri tanács rendelkezésére bocsátja, fenntartva szeptemberi javaslatát, amelyben az eljárás folytatása és a 2021 és 2027 között

Kapcsolódó

Magyarország számára pénzügyi kötelezettségvállalás formájában elérhető kohéziós politikai források körülbelül harmadának, azaz hét és fél milliárd eurónak a zárolását kezdeményezte.

A pénzügyminiszteri tanács december 6-án dönthet a javaslatról, amelyet elfogadhat, módosíthat vagy el is utasíthat. A tanácsnak december 19-ig kell állást foglalnia a bizottság javaslatáról. A pénzügyminiszterek egy füst alatt jóváhagyhatják majd a magyar helyreállítási tervet is, aminek révén hazánk a határidőn belül maradhat, így elkerülhető lesz az 5,8 milliárd euró (2395 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás hetven százalékának elvesztése.

A magyar helyreállítási terv biztosíthatja a kormány által tett vállalások pontos teljesítését. A feltételességi eljárás során az Orbán-kabinet által vállalt 17 intézkedést ugyanis beemelik azoknak az uniós zsargonban mérföldkőnek nevezett feltételek közé, amelyek maradéktalan teljesítése lesz az előfeltétele a pénzek kifizetésének. Kizárólag a magyar helyreállítási tervnek lesz jogállamiságieljárás-komponense és a lengyel tervtől eltekintve az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását célzó reformjai.

A vállalások szükségesek, de nem elégségesek

A feltételességi eljárásban tett magyar vállalásoknak való megfelelés szükséges, de még nem elégséges feltétele lesz a források lehívásának. Már az első kifizetéshez is – ami nem valószínű 2023 első negyedéve előtt – 27 úgynevezett szupermérföldköveket kell majd teljesíteni, köztük többet is a jogállami kondicionalitási rendelethez kötődően.

Az Európai Bizottság akkor is hozzájárulhat a kifizetésekhez, ha az előzetesen rögzített feltételek nem száz százalékig teljesülnek. A szupermérföldkő esetében viszont nincs mérlegelési lehetőség, és a folyósítás fejében az elsőtől az utolsóig minden feltételt be kell tartatni Budapesttel.

Az eljárás akkor szűnhet meg, ha a bizottság megítélése szerint az összes magyar vállalás maradéktalanul teljesült. A két összeg, egyfelől az RRF-ből 2026 végéig elérhető 5,8 milliárd euró és a hét és fél milliárd eurós felfüggesztés (három magyar operatív program pénzügyi keretének 65 százaléka) sorsa mostantól egybefonódik majd, mert egyetlen értékelés függvényében lehet majd ezekhez hozzáférni.

A magyar kormány november 19-én megküldte a 17 intézkedést bemutató jelentését Brüsszelbe. A testület három munkanap alatt megállapította, hogy Budapest nem felelt meg mindenben az elvárásoknak. Az Európai Bizottság hiányos teljesítést állapított meg az Integritás Hatóság (IH) jogköreivel kapcsán.

  • Az EB azt szerette volna, ha az új, kormánytól független korrupcióellenes hatóság vizsgálatokat és nyomozásokat is kezdeményezhetett volna az ügyészségen, de az elfogadott törvény ezt nem biztosítja,
  • miként a bizottsági szándékoktól eltérően azt sem, hogy az IH ellenőrizhesse a politikusok vagyonnyilatkozatait.
  • Hibának tartják az IH egyik alelnökének a kiválasztását, aki annak ellenére kapott felkérést, hogy nem ő kapta a legmagasabb értékelést.
  • A bizottság egy másik nem teljesített vállalásnak minősítette az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági jogorvoslat esetén alkalmazandó procedúrát is.

Marad a 7,5 milliárd eurós zárolás

Hidegzuhany lehet a magyar kormánynak, hogy az EB a pénzügyi szankció mértékének megállapításánál nem vette figyelembe az eddigi magyar erőfeszítéseket. Ennek az oka pedig az, hogy itt a mindent vagy semmit logika érvényesül. Ezért a testület változatlanul hagyta a korábban javasolt intézkedést, a hét és fél milliárd euró (3097 milliárd forint) pénzügyi kötelezettségvállalást érintő befagyasztást.

Az intézkedés viszont nem érinti a kohéziós politikai források nagyjából 21 milliárd euró hét évre) kétharmadát, és elvileg a partnerségi megállapodás aláírását és a fennmaradó négy magyar operatív program elfogadását sem. A most felfüggesztett összeghez is hozzáférhet a későbbiekben a kormány, ha Brüsszel szerint azok valóban teljesültek.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

A magyar kormánynak az igazságszolgáltatás függetlenségét szavatoló, drasztikus változtatásokba is bele kellett egyeznie a helyreállítási terv jóváhagyása végett. A kormány a Szabad Európa értesülése szerint az alábbi területeken vállalta, hogy 2023 első harmadában változtat a jogszabályokon.

  • Az Országos Bírói Tanács jogköreinek szélesítése az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben, különösen a bírók kinevezésének ügyében.
  • A Kúria működésének reformja.
  • A politikai befolyás elkerülésére az Alkotmánybíróság bírói tapasztalattal nem rendelkező tagjait a jövőben nem lehet bíróságok élére delegálni.
  • A hatóságok nem kérdőjelezhetik majd meg az Alkotmánybíróságnál a bíróságok döntéseit.
  • A Kúria nem szűrheti majd meg, hogy milyen esetekben fordulhatnak magyar bírák az Európai Bírósághoz előzetes véleményért. A bíráknak ezt a jogát semmi sem korlátozhatja.