Visszavetheti ugyan a befektetésalapú növekedést rövid távon, ha az Európai Bizottság végül valóban megvon 7,5 milliárd euró értékű uniós támogatást Magyarországtól, de a lépés hosszú távú hatásai mérsékeltek lehetnek – írja a DBRS Morningstar hitelminősítő friss elemzésében.

Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa a hétvégén jelentette be, hogy örömmel látják ugyan a magyar kormány 17 javaslatát, amellyel Brüsszel korrupciós és jogbiztonsági aggályait eloszlatnák, de még ezzel együtt is azt javasolják, hogy fagyasszák be Magyarország uniós támogatásainak jelentős részét. Az ügy ezzel a Tanács elé került, amely három hónapon belül szavazhat róla. Eddig pedig a kormánynak is lehetősége van bizonyítani, hogy érdemben is tesz a korrupciós és jogállamisági problémák felszámolásáért.

A reál-GDP Magyarországon 2012 és 2021 között átlagosan 2,8 százalékkal növekedett – meghaladva a mindössze 1,1 százalékos uniós átlagot –, a magas állami beruházásoknak köszönhetően. Ezekhez természetesen szükség van az uniós finanszírozásra, ám a DBRS Morningstar szerint még így sem okozhat komoly problémát, ha az uniós fenyegetés valósággá válik.

Magyarország még akkor is bőségesen részesül az uniós forrásokból, ha végül tényleg elvonják a 7,5 milliárd euró értékű támogatást, ez ugyanis a 2021-2027-es büdzsé keretében az országba befolyó EU-s pénzeknek mindössze 22 százalékát teszik ki – írja a hitelminősítő. Átlagosan a GDP 3,1 százalékát tették ki a Magyarországra összesen befolyó uniós források 2021 második negyedéve és 2022 első negyedéve között.

Az azonban a hitelminősítő elemzői szerint is kétségtelen, hogy valamelyest mindenképp nehezítené az Orbán-kormány dolgát a lehívható uniós források csorbulása. A költségvetési deficit tavaly a GDP 6,8 százalékát tette ki – míg az uniós átlag 4,5 százalék volt –, és a kabinet ezt idén 4,9 százalékra szeretné visszaszorítani. Ez azonban a DBRS Morningstar szerint nehezen teljesíthető vállalás, különösen a annak fényében, hogy koronavírus kapcsán bevezetett támogatások és az áprilisi választások előtti laza költségvetési politika után még az energiakrízis közepette is szükség lehet újabb támogatásra. Ilyen szempontból pedig mindenképp rosszkor jön Magyarország számára, ha az EU beváltja forráselvonási ígéreteit.

A bejelentésről itt Írtunk részleteiben, és Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert is kérdeztük a hétvégén a témában.