Csütörtökön 529 szavazattal, 150 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy az Európai Bizottság engedett az Európai Tanács 2020 decemberi, nem kötelező érvényű következtetéseiben foglaltaknak, és alkalmazási útmutató megfogalmazásával késlelteti a költségvetési feltételrendszerről szóló rendelet végrehajtását - derül ki a plenáris ülésről kiadott közleményből. A képviselők álláspontja szerint az útmutató nem szűkítheti a jogszabályt, a bizottsági iránymutatások nem változtathatják meg, bővíthetik ki vagy korlátozhatják a feltételrendszerről szóló rendeletet.
Az útmutató értelme az lehet, hogy tisztázza, hogyan alkalmazzák majd a gyakorlatban a jogszabályt, hogyan és milyen módszertan alapján zajlik majd az eljárás. Ugyanakkor az útmutatónak tartózkodnia kell a rendeletben található absztrakt fogalmak részletekbe menő meghatározásától - áll a megszavazott szövegben, amelyben a képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy a rendelethez dolgozzon ki egy „világos, pontos és felhasználóbarát” panaszbenyújtási rendszert.
A jogsértésekkel késedelem nélkül foglalkozni kell a képviselők többsége szerint, követelik is, hogy az EB késedelem nélkül vizsgálja ki a jogállamiság bármely olyan megsértését, amely „kellően közvetlenül érinti az Unió költségvetésével való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét”. Rámutatnak: „egyes tagállamokban a helyzet már most azonnali [...] intézkedést tesz szükségessé".
Utóbbi esetében ugyan nem szerepel a szövegben az Orbán Viktor vezette magyar kormány és a Mateusz Morawiecki miniszterelnök-féle lengyel vezetés, de az elmúlt időszak uniós vitái alapján ez egy egyértelmű utalás. A parlamentben például egy nappal korábban, szerdán volt terítéken Magyarország helyzete, ahol főként a pedofilellenes törvénybe került, a homoszexualitást azzal összemosó passzusok miatt bírálták a budapesti kormányt. Ráadásul a két ország ellen a jogállamisági mechanizmus elődjének tekinthető hetes cikkely szerinti eljárás is folyamatban van még.
Az elfogadott állásfoglalás szerint az Európai Bizottságnak mielőbb be kell számolnia a Parlamentnek a vizsgálat alá vont első ügyekről, teszik hozzá a képviselők. A képviselők bírálják az Ursula von der Leyen vezette testületet azért, mert az nem tartotta be a rendelet alkalmazásának kezdő időpontjaként és az iránymutatás elfogadásának határidejeként az Európai Parlament által kitűzött június elsejei időpontot. Üdvözlik David Sassoli június 23-i levelét, amelyben a Parlament elnöke felszólította a Bizottságot, hogy azonnal és teljeskörűen alkalmazza a rendeletet; bizottsági fellépés hiányában a Parlament az Európai Bíróság elé viszi az ügyet.
„Az embereket aggasztja az állampolgári jogaik helyzete, a kisebbségeket elnyomják, bezárják a szabad sajtót vagy állami oligarchák vásárolják azt fel, az igazságszolgáltatási rendszer részben átpolitizált és a független bírókat a párthoz lojálisokkal váltják fel. Mindezt uniós pénzből. Európában 2021-ben ennek nem így kellene történnie. A Parlament ezért jogi lépéseket tesz annak érdekében, hogy a Bizottság ősztől kezdve alkalmazza a jogállamisági feltételrendszert" - mondta Petri Sarvamaa (EPP, Finnország) költségvetés-ellenőrzési bizottsági jelentéstevője a most megszavazott dokumentum kapcsán.
„Megint ott tartunk, hogy a jogállamisági mechanizmusról beszélgetünk. De mikor látjuk már azt, hogy valami történik is? A mechanizmus január elsejével életbe lépett, de még nem alkalmazzák. Mi kezdettől fogva egyértelműen mondtuk, hogy az útmutatásra semmi szükség nincsen. Megállapodtunk a rendeletben, és elvárjuk, hogy végre alkalmazzák azt" - mondta felszólalásában Eider Gardiazabal Rubial (S&D, Spanyolország) költségvetési bizottsági jelentéstevő.
Azt, hogy főként Magyarország érintett az ügyben, mutatja az is, hogy Deutsch Tamás fideszes politikus hevesen elutasította a döntést. "Az EP sokadik jogállamisági határozata egy újabb merénylet a közösségi jog, a közösségi értékek, az európai jog ellen" - jelentette ki, szerinte ez a baloldal műve, amely rögtönítélő bírósággá tette a parlamentet, hogy megfegyelmezze a "brüsszeli parancsokat nem követő" tagállamokat.
Később Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai vitára és a csütörtöki állásfoglalásra reagálva egy videóban azt mondta, hogy "az álláspontok teljesen letisztultak, minden teljesen érthető. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament azt akarja, hogy az LMBTQ-szervezeteket engedjük be az óvodákba és iskolákba." A kormányfő szerint a gyerekek nevelése az európai jog alapján is nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért nem engednek a nyomásnak.
Tájékoztatás