A várakozásoknak megfelelően 0,5 százalékos rekord alacsony szinten tartotta az eurózónában irányadó kamatrátát mai ülésén az Európai Központi Bank (ECB) Kormányzótanácsa. A döntést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi ECB elnök elárulta, hogy nagy vita volt a tanács tagjai között egy esetleges vágásról.

Forward guidance az ECB-nél

Az ECB elnök monetáris kondíciókkal - így az inflációval, hitelpiac helyzetével, illetve a reálgazdasági konjunktúrával - kapcsolatos leírása a szokásos nyelvezetben lett megfogalmazva, a piacokat mégis meglepte, hogy a Fedhez és a Bank of Englandhez hasonlóan az ECB is makrogazdasági iránymutatás (forward guidance) bevezetéséhez próbálja igazítani a kamatpályára vonatkozó előrejelzését.

Bár újságírói kérdések tömkelege irányult arra, hogy Dragh nevesítse a konkrét makrogazdasági indikátorokat, amiket az ECB figyel, ilyenekről egyelőre nem tárgyalt a tanács, vagy mint Draghi fogalmazott, a kommunikációs eszköztár további finomhangolása még nem aktuális. Annyit elárult, hogy három pillérből állhat az iránymutatás, ami egyfelől a középtávú inflációs prognózisból, a reálgazdasági konjunktúra elemeiből, illetve a monetáris és hitelpiaci dinamikát jelző mutatókból állhat.

Alacsony marad a kamat

Ennél is erősebb üzenet volt a piacok felé, hogy az ECB kommünikéje a Fed nyelvezetére emlékeztető módon, kvázi ígéretet tett arra, hogy a mostani rekord alacsony szinten, vagy ennél is alacsonyabban fogja tartani a kamatot egy meghosszabbított időtávon (extended period). A sajtótájékoztató alatt a befektetők heves euró eladásba kezdtek, ami a nap eleji 1,3-as euródollár jegyzést 1,289-ig nyomta és hatása még a délutáni forint piacon is érződött.

"A kilépés nagyon távol" - fogalmazott meglehetősen egyértelműen Draghi, hozzátéve, hogy bizonyos indikátorok alapján a monetáris bázis egyébként azáltal, hogy a bankok folyamatosan fizetik vissza az olcsó jegybanki hitelt, szűkül.

Az ECB kommunikációja egyértelműen finomodik, ezt jelzi például az is, hogy Draghi szerint a kamatpályára vonatkozó iránymutatás bevezetésére most azért van szükség, mert nő mind a reálgazdasági, mind a piaci mutatók volatilitása. Előbbire példa, hogy a májusi 1,4 százalékos árindex főleg bázishatások miatt 1,6 százalékra ugrott júniusban. A piaci hullámzás legfeltűnőbb jele pedig, hogy május vége óta ismét divergálnak az eurózóna kötvényhozamai.

Míg a német bundok alig 50 bázispontot emelkedtek, addig a spanyol, olasz hozamok 70-75 bázisponttal nőttek, illetve a politikai válság kiújulására a portugál hosszú hozamszint ismét a kritikus 7 százalék fölé kúszott.

Nincs baj Athénban és Lisszabonban

Portugália és Görögország helyzetével kapcsolatban Draghi egyébként optimistán fogalmazott, szerinte rendben mennek a dolgok, és az elmúlt években a két országban jelentős eredményeket ért el a válságkezelés. Az viszont Draghi szerint is kérdés, hogy a volatilitás megugrása gazdasági ciklusváltásra, vagy egy átmeneti hullámzásra utal-e.

Újságírói kérdésre Draghi elmondta, hogy szerinte jó irányba halad a közös európai bankfelügyeleti rendszer, és nem látja kockázatát annak hogy a folyamat a vártnál sokkal lassabban halad. Mint fogalmazott: ha extra tőkeigény lépne fel a bankszektorban, annak pótlására a közös ESM alap direkt feltőkésítésén kívül is rengeteg felügyeleti módszer van, például a tulajdonosok felszólítása a tőkeemelésre. Az ESM közbeavatkozására a legvégső esetben fog sorkerülni, de ennek előzetes feltétele valóban az, hogy az ECB megkapja a felügyeleti jogokat, és életbe lépjen a bankuniós intézményrendszer