A globális környezeti stressztényezők között a leggyakoribb jelenségek a hőség és a nagy mennyiségű csapadék, emellett a földrengés, a hurrikán, a tornádó vagy éppen az erdőtűz is jelentős anyagi és emberélet-veszteségeket okozhat. Csak az utóbbi időben Észak-Amerikában és Közép-Európában is pusztított az árvíz, amit mi is testközelből átélhettünk. Nem véletlenül a felmérés válaszadóinak közel háromnegyede már megtapasztalta ezeket az extrém tényezőket.

Az országok és régiók között azonban jelentős eltérések vannak, hiszen az egyes kontinenseken különböző éghajlati minták uralkodnak. Ezért a felmérés nyolc országra terjedt ki, így Kanadában, az USA-ban, Mexikóban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Szingapúrban és Ausztráliában vizsgálódtak, vagyis egy globális körképet kaptak a válaszok alapján.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a felmérésben a szélsőséges időjárás által érintett emberek 77%-a számolt be a mentális vagy a fizikai egészségére gyakorolt ​​negatív hatásokról. A fiatalabb generációk a leginkább fogékonyak, hiszen ők sokkal nagyobb mértékben aggódnak a Föld jövője miatt, mint az idősebb generációk.

A szélsőséges időjárás különösen azért aggasztó, mert megzavarhatja az emberi civilizáció kereteit, így a társadalmi életet biztosító infrastruktúra kompakt mivoltát. Az elemzés szerint a zord időjárás által érintettek 75%-a elveszítette a hozzáférést legalább egy kulcsfontosságú szolgáltatáshoz vagy infrastruktúrához. Általában is a nyolc vizsgált ország mindegyikében tapasztaltak fennakadásokat az infrastruktúrában.

Az áramkimaradás és a telefon- vagy internetkapcsolat elvesztése volt a leggyakoribb globális zavar, de az országok között jelentős eltérések is mutatkoznak. Így például a tiszta vízhez való hozzáférés Mexikóban jelentett gondot, az anyagi károk Ausztráliában és Szingapúrban voltak jelentősebbek, míg a szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférést elvesztők tekintetében Németország volt a legrugalmasabb és legellenálóbb.

Hogyan tervezzük a jövő városait és épületeit?

Az előbb felvázolt jelenségek miatt a jövő épületeinek tervezése során már más szempontokat is figyelembe kell venni, vagyis a közösségnek meg kell mutatni azokat az infrastrukturális változtatásokat, amelyek csökkenthetik vagy elkerülhetik a komolyabb kockázatokat. A kollektív tudatosság, a társadalom széles rétegeinek felvilágosítása csupán egy tényező, ezt ki kell egészíteni törvényi-szabályozási támogatással állami és nemzetközi szinten.

Ma már az épületek és infrastrukturális beruházások tervezésénél meg kell ismerni előzetesen a helyi környezeti stresszfaktorokat, hogy olyan házak jöjjenek létre, amelyek ellenállnak a szélsőséges időjárásnak és a falak között lakók számára egészséges életteret nyújthatnak. Így elkerülhető vagy részben csökkenthető az úgynevezett klímasokk, vagyis előre felkészülhetünk arra, hogy mi várhat ránk egy-egy időjárási extrémitás alkalmával.

A városi épületeket úgy kell megtervezni, hogy ellenálljanak a környezeti stresszhatásoknak, megóvják a lakosság egészségét, biztonságát és jólétét, valamint ideális esetben menedékhelyként szolgáljanak szélsőséges vihar vagy hőség esetén. Ha az új házakat az éghajlati előrejelzéseknek megfelelően tervezik és kivitelezik, akkor a gazdasági kockázat is kisebb lesz. A kulcsszavak az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság, hogy mérsékeljük a pénzügyi veszteségeket és megvédjük az épített környezetünket, amelyek valójában az emberi élet feltételeit teremtik meg.

A közösségi infrastruktúra e tekintetben kitüntetett szerepet tölt be, hiszen, ha az úthálózatok, közlekedési objektumok megsérülnek, vagy nem tudják ellátni a rendeltetésük szerinti feladataikat, akkor az épületek megközelíthetetlen szigetekké válnak, és valóban bekövetkeznek a scifi-filmekben látható jelenetek. Az innovatív rugalmas tervezés tehát olyan befektetés, amely jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti előnyökkel jár a jövőben, végső soron pedig az emberi közösségek számára a biztonságos, egészséges és virágzó létfeltételeket megőrzi. Még egy darabig.