A platform a be nem jelentett munkavégzéssel szembeni fellépésben részt vevő különböző nemzeti végrehajtó hatóságokat tömörítené egybe. A be nem jelentett munkavégzés komoly károkat jelent a munkakörülmények, a tisztességes verseny, valamint a költségvetések szempontjából.
A be nem jelentett munkavégzés megfosztja a munkavállalókat a szociális védelemtől, veszélyezteti az egészségüket és biztonságukat, valamint rontja a munkakörülményeket. Ezenkívül aláássa a vállalkozások közötti tisztességes versenyt és veszélyezteti az államháztartásokat és a szociális biztonsági rendszereket - végső soron mindenkinek hátránya származik belőle - ezzel indokolta Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős uniós biztos a döntést.
A bizottság közleménye szerint az új platform egybegyűjtené a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésekben részt vevő valamennyi végrehajtó hatóságot, így többek között a munkaügyi és társadalombiztosítási felügyeleteket, az adó- és bevándorlási hatóságokat, valamint egyéb érdekelt feleket, köztük a munkáltatók és a munkavállalók uniós szintű képviselőit. A javaslat szerint valamennyi tagállam tagja lenne a platformnak, mivel a be nem jelentett munkavégzés egyaránt érint minden tagállamot, és ahhoz, hogy megfelelően lehessen kezelni a határokon átnyúló problémákat, az összes ország együttes részvételére van szükség.
A bizottság reményei szerint az új platform hatékonyabb együttműködést tenne lehetővé azon hatóságok és szervek között, amelyek napi szinten és a gyakorlatban foglalkoznak a be nem jelentett munkavégzéssel.
Így működne
Az új platform egyrészt olyan fórumot biztosítana, amelynek keretében a szakértők megoszthatnák egymással a vonatkozó információkat és a bevált gyakorlatokat, kiterjesztve ezáltal az eddig csupán korlátozott szintű kapcsolatokat; feltérképezné a nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló eszközöket, amelyekkel olyan közös problémákat lehetne kezelni, mint például a be nem jelentett munkavégzéshez kapcsolódó színlelt önfoglalkoztatás és az alvállalkozói láncok keretében előforduló be nem jelentett munkavégzés.
Továbbá kezelné a határokon átnyúló aspektusokat, feltárva például azokat a lehetőségeket, amelyek hatékonyabb adatcserét tesznek lehetővé a nemzeti közigazgatási szervek között; erősítené az olyan operatív együttműködéseket, mint például a közös képzések, a személyzetcsere és a közös felügyeletek; közös elveket és iránymutatásokat dolgozna ki a felügyeletekre vonatkozóan a be nem jelentett munkavégzéssel szembeni eredményes fellépés érdekében és közös tevékenységek, például európai kampányok és regionális vagy uniós szintű stratégiák révén növelné a problémával kapcsolatos tudatosságot.