Így alakult az amerikai irányadó kamatláb a 2008-as pénzügyi válság óta

2006. június - A Fed 5 éves csúcsra, 5,25 százalékra emelte a kereskedelmi bankoknak nyújtott egynapos hitel kamatot, a szövetségipénz-kamatlábat.

2007. szeptember - A gazdaság lassulása és a csökkenő ingatlanárak miatt a Fed elkezdte csökkenteni a kamatot.

2007. december - Recesszióba került az amerikai gazdaság.

2008. április - Hét hónap leforgása alatt hetedszer lazította monetáris politikáját a Fed, összességében 5,25-ről 2,0 százalékra csökkentve az alapkamatot.

2008. szeptember 15. - A Lehman Brothers New York-i befektetési bank csődöt jelentett, pánik tört ki a Wall Streeten, hektikussá vált a tőzsdei kereskedés. Az amerikai kongresszus stabilizációs csomagot fogadott el, egyebek között egy 700 milliárd dolláros mentőprogrammal, amellyel bajba került nagybankokat, pénzügyi szolgáltatókat és autóipari vállalatokat, köztük a Chrysler és a General Motors autógyárat, is megsegítette.

2008. október - A Fed két hét alatt újabb 1 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot, immár 1,0 százalékra.

2008. november-2010. június - A Fed több mint 1300 milliárd dollár értékben vásárolt jelzálog-fedezetű értékpapírokat, banki hiteleket és kincstárjegyeket. Ez az első "mennyiségi lazítási" hullám, melyet a gazdaság stabilizálásának érdekében hajtott végre, azzal a szándékkal, hogy fellendítse a beruházási kedvet, és a pánik hatására biztonságos menedékbe vonult tőkét visszaterelje a gazdaságba.

2008. december 16. - A Fed immár történelmi mélységbe, 0 és 0,25 százalék közé csökkentette az irányadó kamatsávot.

2009. február - Barack Obama elnök aláírta a 800 milliárd dollár összértékű gazdaságélénkítő programot tartalmazó törvényt.

2009. június - Az Egyesült Államok gazdasága kilábalt a recesszióból, miután 4,3 százalékot zsugorodott az előző 18 hónap leforgása alatt.

2009. október - 10 százalékon tetőzött az amerikai munkanélküliségi ráta.

2010. november-2011 június: Elindult a mennyiségi lazítás második hulláma (QE2), a Fed 600 milliárd dollár értékben vásárolt kincstárjegyeket, hogy visszaterelje a tőkét a reálgazdaságba.

2012. szeptember - A Fed elindította a QE3-at, ezúttal 40 milliárd dolláros havi keretösszeggel vásárolt államilag garantált kötvényeket, és kijelentette, hogy célja a kamatszint nulla százalék körüli tartása legalább 2015-ig.

2012. december - A QE3 program keretösszegét havi 85 milliárd dollárra emelte a Fed.

2013. június - Ben Bernanke, a Fed elnöke kilátásba helyezte, hogy elkezdik kivezetni a mennyiségi lazítási programot, amennyiben a gazdaság tovább erősödik. A tőzsdéken drasztikusan esni kezdtek az árfolyamok.

2013. december - A Fed bejelentette a mennyiségi enyhítési program kivezetésének menetrendjét, miszerint januárban tízmilliárd dollárral csökkenti a keretösszeget, majd rendszeres időközökben ugyancsak további 10 milliárd dollárral kurtítja meg a rendelkezésre álló pénzt.

2014. február - Első ízben került nő a Federal Reserve élére, Janet Yellen személyében új elnöke lett a Fednek.

2014. október - A Fed lezárta a QE3 programot, melynek keretében összesen 1800 milliárd dollár értékben vásárolt kötvényeket.

2015. december 16. - Több mint 9 év óta először a Fed emelte az irányadó rátát, 25 bázisponttal 0,25 és 0,5 százalék közé.

2016. szeptember 21. - Az alapkamat emelése melletti érvek megerősödtek, de a monetáris politikáért felelős bizottság úgy döntött, hogy vár még a kamatemeléssel, amíg a növekedés további jeleit nem látja a foglalkoztatottság és az infláció terén - hangzott a Fed aznapi döntése. A teljes foglalkoztatottság és a 2 százalékos infláció a cél. Ekkor a 17 bizottsági tagból 14 nyilatkozott úgy, hogy kamatemelést vár 2016 vége előtt.

2016. november - A harmadik negyedéves gazdasági növekedés éves szinten elérte a 3,2 százalékot, a munkanélküliségi ráta pedig kilenc éve nem látott szintre, 4,6 százalékra esett. Az élelmiszerek és energiahordozók nélkül számított maginfláció éves szinten 2,1 százalékon állt.