Az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott, és ezzel 2017-re 17 millióra nőtt azoknak az uniós polgároknak a száma, akik az európai mobilitási lehetőségekkel élve más tagállamban telepedtek le, vagy vállaltak munkát. Az Európai Munkaügyi Hatóság - amelyet Jean-Claue Juncker, az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetét értékelő 2017-es beszédében említett - azt hivatott elősegíteni, hogy a polgárok, a vállalkozások és a tagállami hatóságok egyaránt kamatoztatni tudják a szabad mozgás kínálta lehetőségeket, és ezzel egyidejűleg méltányosság érvényesüljön a munkaerő-mobilitás terén - olvasható az Európai Bizottság közleményében. A bizottság emellett azt is felvázolta, hogy a jövőben hogyan követhető nyomon a szociális jogok európai pillérének megvalósítása.

Az Európai Munkaügyi Hatóság három fő feladatot fog betölteni:

  • tájékoztatást nyújt majd a polgároknak és a cégeknek az álláslehetőségekről, szakmai gyakorlati lehetőségekről, mobilitási programokról, felvételi eljárásokról és képzésekről, valamint iránymutatással szolgál a más tagállamban történő letelepedéssel, munkavégzéssel, illetve működéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről;
  • támogatja a nemzeti hatóságok közötti, több tagállamot érintő ügyekben folytatott együttműködést, elősegítve a mobilitást garantáló és szabályozó uniós szabályok egyszerű és eredményes betartását, és ennek érdekében segíteni fogja az információcsere javítását, a nemzeti hatóságok kapacitásépítését, és összehangolt, közös ellenőrzések lebonyolítását;
  • közvetíteni fog a több tagállamot érintő jogvitákban, megkönnyítve azok megoldását.

Az Európai Munkaügyi Hatóság új uniós ügynökségként jön létre, székhelyéről a tagállamok döntenek majd. Az uniós jogalkotási folyamat lezárultát követően - a brüsszeli testület reményei szerint 2019-ben - kezdi majd meg működését.

Az Európai Bizottság egy szintén kedden előterjesztett másik javaslata tanácsi ajánlás kidolgozását szorgalmazza a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáférésének javításáért.

A munka világa átalakulóban van, és a változásokhoz a szociális védelmi rendszereknek is igazodniuk kell. Manapság a munkavállalók közel 40 százaléka önálló vállalkozó vagy atipikus foglalkoztatási formában (azaz nem teljes munkaidős, határozatlan időre szóló munkaszerződéssel) dolgozik. Gyakran előfordul, hogy nem rendelkeznek megfelelő társadalombiztosítással, munkanélküliségi biztosítással vagy éppen nyugdíjjogosultsággal.

A bizottság javaslata iránymutatásként szolgál a tagállamok számára ahhoz, hogy támogassák minden munkavállaló és önálló vállalkozó szociális védelemhez való hozzáférését, különösen azokét, akik foglalkoztatási státusuk miatt nem részesülnek megfelelően a szociális biztonsági rendszerek nyújtotta védelemből - olvasható a közleményben.

Forrás: Andreas Arnold/dpa/AFP