A Lengyelországot kormányzó kormánykoalíció nagyobb pártja, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jaroslaw Kaczynski - akit az ország tényleges vezetőjének tartanak - és Jaroslaw Gowin, a koalícióban részt vevő kis konzervatív párt, az Egyetértés elnöke bejelentette, hogy elhalasztják a május 10-ére kitűzött elnökválasztást - jelentette a lengyel és a nemzetközi sajtó. A hivatalos szöveg szerint ezzel garantálhatják, hogy a lengyelek valóban demokratikus elnökválasztást tarthassanak, s ez annyiban igaz, hogy véget vetnek az elmúlt napokban kialakult teljes káosznak.

A május 10-ei időpontot még a koronavírus-járvány kitörése előtt tűzték ki, amelynek nyomán a 38 milliós népességű Lengyelországban május elejéig 15 ezer fertőzés vált ismertté és 700-an vesztették életüket a betegségben. Az ellenzék és Gowin a szavazás elhalasztását követelte. A PiS azzal akarta átvágni a gordiuszi csomót, hogy kezdeményezte a teljesen postai úton lebonyolítandó elnökválasztást, amire még nem volt példa az országban. A lengyel postások egy része sztrájkkal fenyegetőzött, mondván lehetetlen feladatot raknak a nyakukba a 30 milliónyi szavazási csomag továbbításával, ráadásul miután azok számos kézen átmennek, óriási a fertőzés veszélye.

Kapcsolódó

Tiltakozás minden szinten

Az ellenzéki önkormányzatok bejelentették, hogy nincsenek felkészülve a levélszavazás lebonyolítására, továbbá lehetetlennek látszott a választási bizottságok felállítása, mert a járvány árnyékában nagyon kevesen jelentkeztek szavazóbiztosnak. A PiS ennek ellenére beterjesztette a parlament alsóházában a levélszavazásról szóló törvényt, ami át is ment, ám a felsőházban, a szenátusban az ellenzék van többségben, és nem siették el a vitát a jogszabályról. Végül el is utasították azt.

Eközben az ellenzék a szavazás bojkottjára szólította fel az embereket és kilenc korábbi lengyel miniszterelnök és államfő, köztük a legendás szakszervezeti vezető Lech Walesa és Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke csatlakozott ehhez a felhíváshoz. Az Európai Parlament áprilisban határozatban nyilvánította ki abbeli véleményét, hogy az elnökválasztás megtartása ellenkezne az európai értékekkel.

Szakértők úgy vélték, hogy az előkészítetlen szavazás átláthatatlan lett volna és utat nyitott volna a csalások előtt. A legutolsó mérések szerint a választók 30 százaléka tervezte részvételét az elnökválasztáson, ami eleve megkérdőjelezhette volna, hogy az eredmény politikai értelemben legitimnek tekinthető lett volna-e.

Kiélezett helyzet

Gowin, aki egyetértett az ellenzéki kifogásokkal, azzal fenyegetőzött, hogy pártja parlamenti képviselői nem szavazzák meg a Szejm elé visszakerülő jogszabályt, ám az Egyetértés kevesebb mint egy tucat képviselőt ad a kormánytöbbséghez, és nem volt egyértelmű, mindegyikük követi-e, azaz hogy meg tudja akadályozni a jogszabály elfogadtatását. Ha átment volna a törvény, akkor négy nappal a szavazás előtt fogadták volna el az új módszert, a teljes levélszavazást. Sylwester Marciniak, az országos választási bizottság elnöke úgy vélte, hogy a lebonyolítás jogi és szervezési szempontból is lehetetlen lett volna.

Kaczynski azonban az utolsó pillanatig ragaszkodott a választás megtartásához, mert a PiS jelöltje, Anrdzej Duda, a regnáló államfő jelenleg magasan vezeti a népszerűségi listákat, ám később, amikor a gazdasági válság kibontakozik, már nem lehetnek biztosak abban, hogy kitart a fölénye. Lengyelországban az államfő jóval nagyobb súlyú, mint Magyarországon, így a PiS belföldön és külföldön is erősen vitatott reformjainak, elsősorban igazságügy reformjának elfogadtatásához nélkülözhetetlen az elnök közreműködése, azaz egy ellenzéki elnök komolyan keresztbe tehet a kormánynak.

A szakadék szélén

Végül kettejük szembenállása a belpolitikai szakadék szélére sodorta Lengyelországot, amit elemzők szerint a halasztásról szóló közös döntéssel egyelőre elkerültek. A Politico és más sajtóorgánumok Kaczynski jelentős vereségeként értékelik a döntést, amivel van egy nem is kis gond. A két pártvezető politikus bejelentése arra utal - ahogy azt Ryszard Piotrowski politikus professzor megjegyezte -, hogy Lengyelországban politikusok dönthetnek arról, mikor legyenek vagy ne legyenek választások. Ezt azzal igyekeztek elkerülni, hogy megfogalmazásuk szerint "arra számítanak, hogy a Legfelsőbb Bíróság törli a választás időpontját, amit követően a parlament elnöke kiírhatja azt a lehető legközelebbi időpontra".

Az állam és a vezető kormánypárt összemosódásának jeleként a Legfelsőbb Bíróság élére április utolsó napjaiban neveztek ki egy volt igazságügyi minisztériumi tisztviselőt, tovább annak hat tagja is cserélődött, így kevéssé hiteles, hogy ez a testület dönt és nem a kormánypártok. Ami az időpontot illeti elvileg az utolsó lehetséges dátum az elnökválasztás megtartására május 23., de kormány kezdeményezni szándékozik a választási törvény megváltoztatását, ami lehetővé teheti, hogy valamikor a nyáron legyen a szavazás, Duda elnöki mandátumának augusztus 6-ai lejárta előtt.

Nagyon nyerni akarnak

A belpolitikai feszültség nem új keletű. Jaroslaw Gowin, aki eredetileg a Tusk-kormány ellentmondásos döntésekkel teli igazságügyi minisztere volt, majd a pártból kilépve megalapította a Tusk pártjánál sokkal konzervatívabb Egyetértést, néhány hete még a PiS-kormány miniszterelnök helyettese volt. Éppen amiatt mondatták le, mert nem akart belemenni a május 10-i levelezési szavazásba. Kérdés, hogy Kaczynski elfelejti-e neki a kínos kudarcot, amit részben neki köszönhet, és miután letudják az elnökválasztást, visszatér-e a dologra.

Kormánykörökben nem hivatalosan július 12-ről beszélnek, mint az új lehetséges időpontról - írta egyebek mellett az onet.pl. Ez valószínűnek is látszik, mert eddig csak a jelenlegi államfő, Andrzej Duda tudott ígéreteket tenni, a többi jelölt a járvány körülményei között lemondott a kampányról. Így Duda ismertsége és népszerűsége javult, ami jó eséllyel kitart még két hónapig. Ugyanakkor nem szerepelt jól a köztévében, ahol még megtartották az elnökjelöltek vitáját. Miközben csak ő tudott konkrétumokkal előállni, szakértők szerint nem nyerte meg a vitát.